Tornaszentjakab | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Edelényi |
Jogállás | község |
Polgármester | Kondásné Galkó Mónika (független)[1] |
Irányítószám | 3769 |
Körzethívószám | 48 |
Népesség | |
Teljes népesség | 211 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 7,69 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 28,22 km² |
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] |
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] |
Földrajzi kistáj | Tornai-dombság[3] |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 31′ 32″, k. h. 20° 52′ 19″48.525669°N 20.872000°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 32″, k. h. 20° 52′ 19″48.525669°N 20.872000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornaszentjakab témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tornaszentjakab község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Az Északi-középhegység északi peremén, a szlovák határ mentén helyezkedik el, a Gömör-Tornai karszt területén. Tornanádaskától 10, Miskolctól 80 kilométerre található.
A község közúton a 2614-es úton érhető el, amelyből itt (a település közigazgatási határvonalán) ágazik ki a zsáktelepülésnek számító Debrétére vezető 26 122-es út.
Autóbusszal a Volánbusz által üzemeltetett 4136-os járattal közelíthető meg.
Temploma védőszentjéről, Szent Jakabról kapta nevét, a Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.
Szentjakab (S. Jacobus) nevét 1273-ban említették először az oklevelek Zenth Jacab alakban írva. A település Thekus fiainak vásárolt birtoka volt. 1273-ban IV. László király a Thekus fiainak visszaadta a birtokot, melyet apja V. István király vett el tőlük. 1317-1319-ben az egri püspök dézsmáját átadta a káptalannak. 1332-ben már említették Szent Jakabról elnevezett egyházát is, melynek papja 8 garas pápai tizedet fizetett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 198 | 200 | 213 | 215 | 198 | 210 | 211 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 7% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73%, református 12,5%, görögkatolikus 6,5%, felekezeten kívüli 5% (3% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% szlováknak, 3% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 6,6% református, 2,5% görög katolikus, 4% felekezeten kívüli (48% nem válaszolt).[14]
Az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az ekkor még református kézben lévő templom javításra szorult, de belsejében még látszottak a falfestmények. A század közepén vették vissza a katolikusok, akik helyreállították. A hajót a körítőfalakhoz épített falpilléreken nyugvó boltozatokkal fedték le, s a nyugati homlokzat elé tornyot építettek.
Az 1834. évi földrengés után 1875-1876-ban a megrongálódott boltozatot és az apszis falát megújították.