Tregan alközség

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Tregan, illetve Tregani.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Tregan alközség
Szállodák és lakóházak Tregan központjában
Szállodák és lakóházak Tregan központjában
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeElbasan
KözségElbasan
Irányítószám3026
Népesség
Teljes népesség3036 fő (2011)
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,4[1] km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 02′, k. h. 20° 04′41.033333°N 20.066667°EKoordináták: é. sz. 41° 02′, k. h. 20° 04′41.033333°N 20.066667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tregan alközség témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tregan alközség Albánia középső részén, a Devoll(wd) jobb partján elterülő dombvidéken, Elbasantól légvonalban 9, közúton 12 kilométerre dél–délnyugati irányban. Elbasan megyén(wd) belül Elbasan község része, központja Tregan. További települései Bizhdan, Blerimas, Çikallesh, Gurisht, Kaçivel, Kyçyk, Muçan, Shilbatra, Shënavlash, Trepsenisht és Tudan.[2] A 2011-es népszámlálás alapján Tregan alközség népessége 3036 fő.[3] A Tregannál felszínre bukkanó kéntartalmú termálvíz körül az 1930-as évek óta Llixhat e Elbasanit (’elbasani fürdők’) néven népszerű üdülőhely épült ki fürdőkkel és szálláshelyekkel.

Fekvése

[szerkesztés]

Tregan a Devoll jobb partján, a Shpat-hegység(wd) és a Bujarasi-dombság közötti átmeneti dombvidéken terül el, legmagasabb pontjai a Kampa-hegy (Mal i Kampës, 478 m), a Bajrak-hegy (Mal i Bajrakut, 474 m), és a Pirgi-szikla (Gur i Pirgut, 435 m). A dombvidéket kisebb-nagyobb vízfolyások szelik át, melyek közül a jelentősebbek a Devollba ömlő Zall i Gostimës (’Gostimai-kavicsos’) és Zall i Kaçivelit (’Kaçiveli-kavicsos’), valamint a Hoxha-patak, amelynek felduzzasztott része a 33 hektáros Tregani-tó (Liqeni i Treganit). A vidéket átszeli a Shirgjant Gramshon keresztül Maliqtyal összekötő SH71-es jelű főút.[4]

Története és nevezetességei

[szerkesztés]

A Shkumbin és a Devoll folyók közén elterülő vidéknek már az ókorban is stratégiai jelentősége volt. A rómaiak a mai Tregannál a 4. században castrumot építettek, amit a 6. században, a bizánci időkben megerősítettek. Az épület romja ma is látható, llixhai vár néven műemléki védelem alatt áll.[5]

Ugyancsak az ókor óta ismertek a Tregan mellett felszínre bukkanó kéntartalmú, gyógyhatású termálvízforrások. A ma Llixhat e Elbasanit (’elbasani fürdők’) vagy újabban Park Nosi néven ismert üdülőterület története 1932-ben vette kezdetét, amikor az erdős dombvidéken Grigor Nosi elbasani vállalkozó egy osztrák építész tervei alapján felépíttette fürdőszállóját. Azóta Tregan ezen részén üdülőfalu alakult ki éttermekkel, szálláshelyekkel és hotelekkel, 2015-ben Elbasan község összes szállodájának fele Treganban működött. A víz jótékony gyógyhatását elsősorban reumában és bőrbetegségekben szenvedőknek ajánlják, a szállóvendégeket pezsgőkádakkal, merülőmedencékkel és iszapfürdőkkel várják.[6]

Kaçivelben található egy műemléki védettséget élvező népi lakóépület, a Boduri-ház.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Strategjia e zhvillimit për territorin e Bashkisë Elbasan (‘Elbasan község területi fejlesztési terve’). Elbasan: Pegi. 2016. 16. o. ISBN 9789928200549 Hozzáférés: 2018. szeptember 3.  
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)   ; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  5. ↑ John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 174. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301  ; Lista e monumenteve – Rrethi i Elbasanit (’Műemlékek jegyzéke – Elbasan kerület’). imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.) arch
  6. ↑ Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. 70. o. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  ; Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. 153. o. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  ; Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 113. o. ISBN 978-1841623870  ; Strategjia e zhvillimit për territorin e Bashkisë Elbasan (‘Elbasan község területi fejlesztési terve’). Elbasan: Pegi. 2016. 49. o. ISBN 9789928200549 Hozzáférés: 2018. szeptember 3.  ; Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. 142. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  7. ↑ Lista e monumenteve – Rrethi i Elbasanit (’Műemlékek jegyzéke – Elbasan kerület’). imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.) arch