Trizs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mácsi Istvánné (független)[1] | ||
Irányítószám | 3724 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 161 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 20,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 25′ 33″, k. h. 20° 29′ 44″48.425731°N 20.495469°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 33″, k. h. 20° 29′ 44″48.425731°N 20.495469°E | |||
Trizs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Trizs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
A vármegye északnyugati szélén helyezkedik el, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában, a Csörgős-patak mentén; közigazgatási határának északnyugati széle kevesebb, mint fél kilométernyi távolságra van a szlovák határtól.
A szomszédos települések: észak felől Aggtelek, kelet felől Imola, délkelet felől Ragály, dél felől Zádorfalva, délnyugat felől pedig Szuhafő.
Csak közúton érhető el, Aggtelek vagy Ragály érintésével, mindkét irányból a 2603-as úton.
Strizs elnevezéssel illették a környékbeli szlávok a helyet. Jelentése: őri. Ebből alakult ki a jelenlegi Trizs név.
Első írásos említése 1275-ben történik, de előtte is lakott volt. Királyi birtok volt, és a királyi őrök éltek itt. 1496-ban a Tornaaljai család a földesura. A török időkben teljesen elnéptelenedett, később népesedett be újra. 1773-ra a magyar lakosság mellett jelentős volt a betelepült pásztor lakosság. A falu fekvése miatt nem volt alkalmas földművelésre, ezért állattartással foglalkoztak lakói.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 208 | 212 | 218 | 175 | 174 | 168 | 161 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,2%, református 67,6%, felekezeten kívüli 0,9% (18,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,6% szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 56,3% református, 1,7% görög katolikus, 0,6% izraelita, 4,6% felekezeten kívüli (20,7% nem válaszolt).[13]