Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park | |
IUCN kategória: Ia (szigorúan védett terület) | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Elhelyezkedése | Melaky |
Terület | 723,4 km² |
Alapítás ideje | 1997[1] |
Felügyelő szervezet | Madagascar National Parks Association (PNM-ANGAP) |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 494 |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | (VII), (X) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park témájú médiaállományokat. |
A Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park Madagaszkár Melaky régiójában terül el. A nemzeti park két geológiai formációt foglal magába a Nagy Tsingyt és a Kis Tsingyt. A park, a szomszédos Tsingy de Bemaraha Szigorú Természeti Rezervátummal együtt a világörökség részét képezi.[2][3]
A Tsingyk karszt fennsíkok, melyeknek kiemelkedő felső részeit a talajvíz alámosta, és üregeket és hasadékokat vájt a mészkőbe. A helyi geológiai viszonyok miatt az erózió függőlegesen és vízszintesen is bekövetkezett. Madagaszkárnak a parkot és a természeti rezervátumot körülölelő több régiójában, a függőleges és vízszintes eróziós mintázat szuperpozíciója drámai hatású mészkő alakzatokat hozott létre.[2]
A malgas tsingy szó a madagaszkári karszt badlandeket jelenti. Fordítása: ahol nem lehet mezítláb járkálni.[3]
A nemzeti parkot és a szomszédos szigorú természeti rezervátumot magába foglaló Tsingy de Bemaraha világörökségi terület különleges geomorfológiájának köszönhetően a terület különlegesen nagyszámú endemikus állatnak és növénynek ad otthont,[4] melyek a tsingyken belül rendkívül kis területeken élnek. Például egy mészkőalakzat, mészkőtű csúcsa, oldala vagy alapja különböző ökoszisztémáknak adhat otthont, melyeken különböző fajok telepednek meg.[3] A parkban feljegyzett 650 növényfaj 86%-a endemikus növény.[5] Az élőhelyek sokszínűsége nagy számú állatfajnak nyújt élőhelyet: