Tubulinea

Tubulinea
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amorphea
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Tubulinea
Smirnov et al. 2005
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tubulinea témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tubulinea témájú kategóriát.

A Tubulinea az Amoebozoa egy fő kládja, ide tartoznak ismert amőbák, például az Amoeba, az Arcella, a Difflugia és a Hartmannella.

Történet

[szerkesztés]

2005-ben hozták létre Smirnov et al. 2011-ben hozták létre Lahr és Katz a Poseidonida rendet, mely tengeri limaxszerű amőbákból áll, melyek állábai hengeresek vagy félhengeresek és egy tengely mentén mozog bennük a citoplazma, a Golgi-készülék a sejtmag betüremkedésében található.[1]

Thomas Cavalier-Smith 2021-ben az Amoebozoa törzs Tevosa altörzse Lobosa altörzsága egyetlen osztályaként helyezte el.[2]

Morfológia

[szerkesztés]

Állábai lobopódiumok, vagyis lebenyesek.[3] A sejt vagy állábai csőszerűek, közel hengeresek és kör keresztmetszetűek. Lapított vagy elágazó állapotban mozgó állapotuk lapos, kiterjedt állapotból egy vagy több állábúvá válhat közel hengeres állábakkal. Állábaiba egy irányban folyik a sejtplazma. Nincs azonosított ostoros állapota. Két héjas csoportja van, ezek az Arcellinida és a Corycidia.[4]

Az Arcellinida héja kemény vagy rideg és szerves vagy ásványi eredetű is lehet, mely állhat a sejt által kibocsátott, lapos kitinszerű vagy újra felhasznált részecskékből, és egy fő nyílása van; míg a Corycidáé rugalmas, bőrszerű, egy vagy több nyílással rendelkezik, ahol az állábak kinyúlnak, vagy több nyílással rendelkező spiculákból áll, és kemény.[4] A héjat a belső oldali ásványi anyagok erősíthetik.[4]

Nincs ostora, kinetoszómája és hozzájuk tartozó gyökérszerkezete.[5] Mikrotubulusai aktívan mozgó hosszú párhuzamos fonalakból állnak, de a Hartmannella és Flabellula nemzetség rendelkezik váltakozó mikrotubulus-szerkezetű fajjal is.[6]

Limaxszerű mozgó állapota van, de e szerkezet nem korlátozódik a Tubulineára.[7]

Életmód

[szerkesztés]

Vannak parazita fajai,[5] de számos faja, például az Amoeba proteus szabadon élő.[8]

Szaporodás

[szerkesztés]

Két taxonban ismert szorokarpikus szaporodás például az Euamoebidán belül, sporokarpikusat viszont sehol nem írtak le.[4]

Genetika

[szerkesztés]

Egy fajában, az Echinamoeba silvestrisben jelentős genomredukció ment végbe, ezé a szabadon élő Tubulinea-fajok közt a legkisebb genom, és sokkal kevesebb árva génje és ismétlődő géneleme van.[9] Ezzel szemben a Polychaos dubium (korábban Amoeba dubia) egyes feltételezések szerint az összes élőlény közt a legnagyobb genommal rendelkezhet (mintegy 670 Gbp),[10] de egy 2004-es tanulmány ezt vitatja, mivel a modern genomikai elemzések előtt jelent meg ez az eredmény.[11]

Legalább 9 ivaros szaporodásra utaló génnel rendelkezik, azonban a kevés gén oka feltehetően adathiány, nem a meiózisgének tényleges alacsony száma.[12]

GC-tartalma általában magasabb, mint a Discoseáé és az Evoseáé.[9]

Filogenetika

[szerkesztés]

Legalább 2 ribocsoportja van, ezek az Echinamoebida és az Elardia.[4]

Korábban a Discosea és Cutosea csoportokkal a Lobosa csoportba sorolták, tekintették az Evosea testvércsoportjának (Tevosa), ezzel szemben egy 2022-es tanulmány a Discoseával rokonítja az Evoseát (Divosa), és a Divosa testvércsoportjaként írja le a Tubulineát.[5]

Jelentőség

[szerkesztés]

Számos héjas amőba tartozik ide, melyek paleontológiai jelentőségét héjuk megőrzése okozza, mivel a mikrofosszíliák kormeghatározásában és a korábbi ökológiai viszonyok összehasonlításában használhatók. Ezenkívül ide tartozik az ismert Amoeba nemzetségből az Amoeba proteus is.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lahr DJG, Grant J, Nguyen T, Lin JH, Katz LA (2011. július 28.). „Comprehensive phylogenetic reconstruction of Amoebozoa based on concatenated analyses of SSU-rDNA and actin genes”. PLoS One 6 (7), e22780. o. DOI:10.1371/journal.pone.0022780. PMID 21829512. PMC 3145751. 
  2. ↑ Cavalier-Smith T (2021. december 23.). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259 (3), 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356. 
  3. ↑ Lahr DJ (2021. augusztus 13.). „An emerging paradigm for the origin and evolution of shelled amoebae, integrating advances from molecular phylogenetics, morphology and paleontology”. Mem Inst Oswaldo Cruz 116, e200620. o. DOI:10.1590/0074-02760200620. PMID 34406221. PMC 8370470. 
  4. ↑ a b c d e Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  5. ↑ a b c Tekle YI, Wang F, Wood FC, Anderson OR, Smirnov A (2022. július 1.). „New insights on the evolutionary relationships between the major lineages of Amoebozoa”. Sci Rep 12. DOI:10.1038/s41598-022-15372-7. PMID 35778543. PMC 9249873. 
  6. ↑ Tekle YI, Williams JR (2016. szeptember 28.). „Cytoskeletal architecture and its evolutionary significance in amoeboid eukaryotes and their mode of locomotion”. R Soc Open Sci 3 (9), 160283. o. DOI:10.1098/rsos.160283. PMID 27703691. PMC 5043310. 
  7. ↑ Kudryavtsev A, Voytinsky F, Volkova E (2022. július 22.). „Coronamoeba villafranca gen. nov. sp. nov. (Amoebozoa, Dermamoebida) challenges the correlation of morphology and phylogeny in Amoebozoa”. Sci Rep 12. DOI:10.1038/s41598-022-16721-2. PMID 35869259. PMC 9307759. 
  8. ↑ McAlpine, Daniel. Biological atlas: a guide to the practical study of plants and animals. Edinburgh and London: W. & A. K. Johnston, 17. o. (1881) 
  9. ↑ a b c Tekle YI, Tefera H (2024. március 2.). „A small genome amidst the giants: evidence of genome reduction in a small tubulinid free-living amoeba”. Genome Biol Evol 16 (3), evae058. o. DOI:10.1093/gbe/evae058. PMID 38504610. PMC 10980511. 
  10. ↑ Parfrey LW, Lahr DJ, Katz LA (2008. február 6.). „The dynamic nature of eukaryotic genomes”. Mol Biol Evol 25 (4), 787–794. o. DOI:10.1093/molbev/msn032. PMID 18258610. PMC 2933061. 
  11. ↑ „Genome diversity in microbial eukaryotes” (angol nyelven). Trends in Ecology & Evolution 19 (1), 32-38. o. DOI:10.1016/J.TREE.2003.10.007. ISSN 0169-5347. PMID 16701223. Wikidata Q28240254. 
  12. ↑ Tekle YI, Wood FC, Katz LA, Cerón-Romero MA, Gorfu LA (2017. február 1.). „Amoebozoans Are Secretly but Ancestrally Sexual: Evidence for Sex Genes and Potential Novel Crossover Pathways in Diverse Groups of Amoebae”. Genome Biol Evol 9 (2), 375–387. o. DOI:10.1093/gbe/evx002. PMID 28087686. PMC 5381635. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tubulinea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.