Táska | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gadányi Albert (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8696 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 362 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 37′ 01″, k. h. 17° 31′ 29″46.617011°N 17.524681°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 01″, k. h. 17° 31′ 29″46.617011°N 17.524681°E | |||
Táska weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Táska témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Táska község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
A Balatontól délre fekszik, nagyjából félúton Lengyeltóti és Marcali között, mindkettőtől körülbelül 12-13 kilométerre. Központján a Lengyeltóti-Nikla közti, a 6701-es és 6704-es utakat összekötő 6708-as út halad keresztül, ezen érhető el Marcali és a Balaton térsége felől is. Ide vezet a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút egyik szárnyvonala, amin 2002. szeptember 2 óta nincs forgalom.
A települést írott forrás először 1268-ban említi. A török hódoltság idején valószínűleg elnéptelenedett. A 18. században horvát telepesekkel népesítették be, akik bár nyelvüket elhagyták, máig őrzik hagyományaikat, szokásaikat.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 412 | 405 | 391 | 376 | 368 | 386 | 362 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 26,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90%, református 0,2%, felekezeten kívüli 0,2% (9,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,7% cigánynak, 5,4% németnek, 0,8% ruszinnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53% volt római katolikus, 0,3% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 5,2% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).[12]