Tátraalja

Tátraalja
(Stráne pod Tatrami)
Tátraalja zászlaja
Tátraalja
zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1438
PolgármesterJán Badžo
Irányítószám059 76
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség2289 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség494 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság693 m
Terület4,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 10″49.158333°N 20.369444°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 10″49.158333°N 20.369444°E
Tátraalja
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tátraalja
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tátraalja (1899-ig Forberg, szlovákul: Stráne pod Tatrami, korábban Folvarky, németül: Vorberg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Késmárktól 5 km-re északnyugatra, a Poprád és a Magas-Tátra között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a késmárki városi major mellett keletkezett a késmárki határban. 1438-ban „Forwerk” néven említik először. Ekkor már állt a falu Szent Márton tiszteletére szentelt temploma. A 16. században zsellérek lakták. A 18. században németekkel telepítették be, akik meghatározott időre adómentességet kaptak. 1787-ben 41 házában 295 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FORBERG. Német falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Készmárktól kis fél mértföldnyire, ’s ennek filiája. Középszerű határjában legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája van; és két közel való piatzozása hasznos, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 49 háza volt 377 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forberg, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpát hegyek közt, Késmárkhoz tartozik, ahhoz 1 órányira: 48 kath., 329 evang. lak. és szentegyházzal.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 323, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1147 lakosából 896 szlovák és 233 cigány volt.

2011-ben 2083 lakosából 1078 cigány és 509 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton temploma a 13. század végén épült, a 15. és a 17. században átépítették. 15. századi késő gótikus szobrai vannak. Epitáfiuma reneszánsz stílusú, másodlagosan oltárként használják.
  • Evangélikus temploma 1802-ben épült klasszicista stílusban.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]