Tölcséres nedűgomba | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Phellodon tomentosus (L.) Banker (1906) | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tölcséres nedűgomba témájú kategóriát. |
A tölcséres szagosgereben (Phellodon tomentosus) a Bankeraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.
A tölcséres szagosgereben kalapja 2-6 cm széles, fiatalon bunkós, de hamar tányérszerűen kiterül, a közepe bemélyedő; a szomszédos termőtestek gyakran összenőnek. Felszíne fiatalon bársonyos, később szálas-pikkelyes. Színe szürkés- vagy bézsbarna, körkörösen zónázott; közepe általában sötétebb, növekedésben lévő széle fehéres.
Húsa szívós, bőrszerű, barnás színű. Szaga kiszáradva leveskockára emlékeztet, íze kesernyés.
Lefutó termőrétege tüskés. A tüskék 2-3 mm hosszúak, nagyon sűrűn állnak, színük fiatalon fehéres, később halványbarnás.
Tönkje 1-3 cm magas és 0,3-0,6 cm vastag. Alakja hengeres vagy szabálytalan. Színe világosbarna, felszíne nemezes. Sokszor több is kinő a föld alatti labdaszerű micéliumtömegből.
Spórapora barna. Spórája kerekded, tüskés, mérete 3,5-4 x 2,5-3,5 µm.
A vaskos fásgereben, szalagos likacsosgomba, fahéjbarna likacsosgomba hasonlíthat hozzá.
A tölcséres szagosgereben mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.
Savanyú, mohás talajú fenyvesekben és vegyes erdőkben él, fenyőkkel alkot gyökérkapcsoltságot. Júniustól októberig terem.
Nem ehető.