Törökország politikai élete
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Törökország politikája |
|---|
 |
| Közigazgatás |
| Jogrendszer |
|
• Pártok |
| Külpolitika |
| Személyek |
|
Elnök: Recep Tayyip Erdoğan |
| Lásd még |
|
Kemalizmus • Iszlamizmus • Törökország-portál • Törökország történelme • Törökország–PKK-konfliktus |
Törökország politikai élete a szekuláris, parlamenti, reprezentatív demokrácián és a hatalom szétválasztásán alapszik. A kormány vezetője a miniszterelnök; a török parlamenti választásokon több párt képviselőire szavazhatnak az állampolgárok. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, míg a törvényhozásban mind a kormány, mind a parlament részt vesz. A bírói hatalom a végrehajtói és törvényhozói hatalomtól függetlenül működik. Törökország jelenlegi alkotmányát (Anayasa: Fő Törvény) 1982. november 7-én fogadták el.
Végrehajtó hatalom
[szerkesztés]Az államfő szerepét a köztársasági elnök (Cumhurbaşkanı) tölti be. A köztársasági elnököt hétévente választja a Török Nagy Nemzetgyűlés. A köztársasági elnöknek nem kell feltétlenül a parlament tagjának lennie. A jelenlegi köztársasági elnök Recep Tayyip Erdoğan.
A végrehajtó hatalmat a minisztertanács (Bakanlar Kurulu) gyakorolja. A minisztereknek parlamenti mandátummal kell rendelkezniük. A miniszterelnöki pozíció 2017-ben összeolvadt a köztársasági elnöki pozícióval.
Törvényhozás
[szerkesztés]Törökországban a törvényhozó hatalmat az 550 fős Nemzetgyűlés (Türkiye Büyük Millet Meclisi- Török Nagy Nemzetgyűlés) gyakorolja, melynek tagjai 81 tartományt képviselnek. A parlamenti képviselőket 5 évre választják. Ahhoz, hogy egy párt bejuthasson a parlamentbe, a választásokon a szavazatok legalább 10%-át kell megszereznie. Egyéni képviselőknek a képviselt tartomány szavazatainak 10%-ára van szüksége a parlamentbe jutáshoz.
A török hadsereg a köztársaság létrehozása óta mindvégig meghatározó szerepet igyekezett játszani a politikában, s 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccsot hajtott végre, 1996-ban pedig - fizikai erőszak alkalmazása nélkül - eltávolította a hatalomból Necmettin Erbakan kormányát. A török vezérkar 2007. április 27-i ultimátumával befolyásolni próbálta a köztársasági elnökválasztást és a parlamenti választásokat. A hadsereg politikai szerepvállalásának megszüntetése, a hadsereg feletti polgári ellenőrzés megteremtése feltétele Törökország EU-csatlakozásának.
Törökországban jelenleg többpártrendszer van, a köztársaság első évtizedeiben (1950-ig) azonban egypárt-rendszer uralkodott.
A legfontosabb politikai eszmék Törökországban
[szerkesztés]
A török alkotmány és a legtöbb párt politikája az alábbi eszmékre épül:
- szekularizáció (az állam és az egyház szétválasztása)
- modernizáció
- nacionalizmus
Más politikai eszmék és ideológiák is hatással voltak (vannak) egyes török pártokra:
- iszlám fundamentalizmus
- pántörök eszmék
- kurd szeparatizmus
- szocializmus
- kommunizmus
Pártok és választások
[szerkesztés]1950-től kezdve a török parlamenti választásokon a konzervatív pártok domináltak. A jelenleg hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja is konzervatív, demokrata pártként definiálja önmagát. A legnagyobb ellenzéki párt a CHP, a Szocialista Internacionálé tagja, 1999-ben nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, 2002. óta pedig a leadott szavazatok kb. 1/5-ét szerzi meg.
Megjegyzés: a törökországi választási sajátosságok miatt, amelyik párt nem éri el az érvényes szavazatok legalább 10%-át, akkor nem kap helyet a Török Nagy Nemzetgyűlésben.
| A 2002. november 3-i parlamenti választások eredménye Törökországban | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Pártok | Szavazatok | Mandátumok | ||||
| No. | % | +− % | No. | +− | ||
| Igazság és Fejlődés Pártja (Adalet ve Kalkınma Partisi) | 10 779 489 | 34,3 | +18,8 | 363 | +252 | |
| Köztársasági Néppárt (Cumhuriyet Halk Partisi) | 6 099 083 | 19,4 | +10,5 | 178 | +178 | |
| Az Igaz Ösvény Pártja (Doğru Yol Partisi) | 3 004 842 | 9,5 | -2,5 | 0 | -85 | |
| Nemzeti Mozgalom Pártja (Milliyetçi Hareket Partisi) | 2 622 545 | 8,3 | -9,7 | 0 | -129 | |
| Fiatalok Pártja (Genç Parti) | 2 277 651 | 7,2 | +7,2 | 0 | +0 | |
| Demokrata Néppárt (Demokratik Halk Partisi) | 1 953 627 | 6,2 | +1,5 | 0 | +0 | |
| Anyaország Pártja (Anavatan Partisi) | 1 610 708 | 5,1 | -8,1 | 0 | -86 | |
| Baloldali Demokrata Párt (Demokratik Sol Parti) | 385 950 | 1,2 | -21,1 | 0 | -136 | |
| egyéb pártok | 2 714 533 | 8,6 | * | 9 | +6 | |
| Érvényes szavazatok száma | 31 448 428 | 100,00 | 550 | |||
| Érvénytelen szavazatok | 1 284 982 | |||||
| Összesen | 31 448 428 (79,00%) | |||||
| ||||||
Igazságszolgáltatás
[szerkesztés]A bírói hatalom szabadságát és függetlenségét az alkotmány garantálja. Nincs olyan szervezet, személy vagy intézmény, mely beleavatkozhat a bíróságok működésébe. A törvényhozó és végrehajtó hatalomnak pedig alá kell vetniük magukat a bíróság döntésének. A bíróságoknak számot kell adniuk a döntéseikről az alkotmányban előírtaknak, a törvényeknek, a jogtudománynak és személyes meggyőződésüknek megfelelően.
A török bíróságokon nincs esküdtszék, minden ügyben a bírók rendelkeznek, miután meghallgatták az ügyvédek és ügyészek érvelését. Kisebb polgári ügyekben, kihágásokban és vétségekben egyetlen bíró, az ún. "békebíró" dönt; a büntetés mértéke kisebb pénzbüntetésektől rövidebb fogházbüntetésekig terjed. Nagyobb polgári peres ügyekben és bűncselekményekben három bíróból álló elsőfokú bíróság ítélkezik. Bármilyen bűnügyben lehet fordulni a másodfokú bírósághoz.
Minden bírósági ügy nyilvános, ha mégis a nyilvánosság kizárásával történik egy tárgyalás, a bíróságnak meg kell indokolnia a döntést. Mind vádeljárást, mind a döntéshozatalt az alkotmány szabályozza. Egyetlen bírát vagy ügyészt sem lehet leváltani, hatalmát korlátozni vagy nyugdíjazni saját beleegyezése nélkül. Mindazonáltal a bíráknak bizonyos életkor elérése után nyugdíjba kell vonulniuk. A gyermekbíróságok más rendszer szerint működnek.
Ha a bíró döntését, magatartását kétségbe vonják, az Igazságügyi Minisztérium engedélyével egy különleges, jogtudósokból és rangidős bírókból álló testület vizsgálja ki az ügyet.
Az Ügyvédek és Ügyészek Főtanácsa felelős a bírósági egységért, a bírák kijelöléséért és a bírói engedély kiadásáért. Törökország jelenlegi miniszterelnöke, Recep Tayyip Erdoğan, a mai napig is a Főtanács vezetője.
Törökország Bírósági Hálózati Rendszert (UYAP) vezetett be. A bírósági ítéletek és dokumentumok (információ az aktákról, szakértői vélemények stb.) elérhetőek az Internet segítségével, bizonyos megszorításokkal.[1]
Törökország elfogadja az Európai Emberjogi Bíróság, mint felsőbíróság döntéseit. Törökország ugyancsak elfogadja hogy döntéseit a nemzetközi jog alapján hozza meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Turkey: The National Judiciary Informatics System (Ulusal Yargi Ağı Bilişim Sistemi, UYAP), including components, access by citizens and lawyers; arrest warrants and court decisions, including access to such documents on UYAP, who has the authority to issue such documents, and appearance of the documents (2016-November 2018). Ecoi.net. [2019. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Politics of Turkey című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
