Tüskés bolharák

Tüskés bolharák
Tüskés bolharák a Morva folyó csehországi szakaszából
Tüskés bolharák a Morva folyó csehországi szakaszából
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Alosztály: Eumalacostraca
Öregrend: Peracarida
Rend: Felemáslábú rákok (Amphipoda)
Alrend: Senticaudata
Alrendág: Gammarida
Részalrend: Gammaridira
Öregcsalád: Gammaroidea
Család: Bolharákok (Gammaridae)
Nem: Gammarus
Fabricius, 1775
Faj: G. roeseli
Tudományos név
Gammarus roeseli
Gervais, 1835[1]
Szinonimák
  • Carinogammarus roeselii (Gervais, 1835)
  • Carinogammarus triacanthus Schäferna, 1923
  • Gammarus tetracanthus Garbini, 1902
  • Gammarus triacanthus (Schäferna, 1922)
  • Gammarus triacanthus prespensis (Karman S. & G., 1959)
  • Gammarus triacanthus semiarmatus (Karaman, S., 1929)
  • Gammarus triacanthus strumicae (Karaman, S. & G., 1959)
  • Rivulogammarus roeselii Gervais, 1835
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüskés bolharák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés bolharák témájú kategóriát.

A tüskés bolharák (Gammarus roeseli) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának felemáslábú rákok (Amphipoda) rendjébe, ezen belül a Gammaridae családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A tüskés bolharák Európa szerte mindenütt gyakori. A Benelux államoktól kezdve, Törökország európai részéig, számos édesvízben megtalálható.[1] A Balkán északi részén, a Dunába is bekerült. E folyam mellékfolyóinak köszönhetően Lengyelországba is betelepült, azonban ott nem tekinthető inváziós fajnak.[2]

Megjelenése

[szerkesztés]

A tüskés bolharák nagysága körülbelül megegyezik a pataki bolharákéval (Gammarus pulex). Ettől a potroh felül erősen élbe futó szelvényei alapján könnyen megkülönböztethető. Ezek az élek hátrafelé jelentékeny, hegyes tüskévé hosszabbodnak. Az állat barnás vagy fehéres színű, a potroh két oldalán vörös keresztcsíkokkal.

Életmódja

[szerkesztés]

A tüskés bolharák álló- és folyóvizek, leggyakrabban folyók és szélesebb patakok lakója. Mesterséges tavakban és halastavakban is megtalálható. A vízszennyeződésre kevéssé érzékeny.

Az elülső 3 pár jól fejlett, sűrű sertéjű potrohláb, az úgynevezett evezőlábak csapkodásával úszik. A vízfenéktől való elrugaszkodáskor az ívben hajló potroh lökésszerűen kiegyenesedik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 'Gammarus roeseli Gervais 1835. Fauna Europaea, 2007. május 4. [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 7.)
  2. ↑ Michał Grabowski, Krzysztof Jażdżewski & Alicja Konopacka (2007). „Alien Crustacea in Polish waters – Amphipoda” (PDF). Aquatic Invasions 2 (1), 25–38. o. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3391/ai.2007.2.1.3. (Hozzáférés: 2014. március 7.) 

Források

[szerkesztés]
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Gammarus roeselii Gervais, 1835 WoRMS
  • Gervais M. (1835). Note sur deux espèces de Crevettes qui vivent aux environs de Paris. Annls. Sei. nat. (Zool.). 4 (2): 127-128.
  • Schäferna, K. (1923). Amphipoda balcanica, spolu s poznámkami o jiných sladkovodních Amphipodech. Mémoires de la Société Royale des Sciences de Bohème Prague,Clasee des Sciences, Annee 1921-1922. 12: 1-111, pls. 1-11.
  • Grabowski, M.; Mamos, T.; Bącela-Spychalska, K.; Rewicz, T.; Wattier, R. A. (2017). Neogene paleogeography provides context for understanding the origin and spatial distribution of cryptic diversity in a widespread Balkan freshwater amphipod. PeerJ. 5: e3016., available online at https://peerj.com/articles/3016/ note: Evidence of cryptic diversity within Gammarus roeselii on the Balkan Peninsula.
  • Karaman G.S. & Pinkster S. (1977). Freshwater Gammarus species from Europe, North Africa and adjacent regions of Asia (Crustacea, Amphipoda). Part II. Gammarus roeseli-group and related species. Bijdragen tot de Dierkunde. 47, 165-196.