Tüskéskezű álfarkaspók

Tüskéskezű álfarkaspók
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Pókszabásúak
Rend: Pókok
Család: Álfarkaspókfélék (Zoropsidae)
Nem: Zoropsis
Tudományos név
Zoropsis spinimana
(Dufour, 1820)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüskéskezű álfarkaspók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskéskezű álfarkaspók témájú médiaállományokat és Tüskéskezű álfarkaspók témájú kategóriát.

A tüskéskezű álfarkaspók (Zoropsis spinimana) az álfarkaspókfélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos pókfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A nőstény testhossza 10-19 mm, a hímé 10-13 mm; szétterpesztett lábaik a 6-8 cm-t is elérhetik. Magyarországon a legnagyobb pókok közé tartozik. Színe hamvasszürkétől világosbarnáig terjed. Fejtora kerek, fejrészee széles, erőteljes. Felső oldalán jellegzetes, széttárt szárnyú lepkére emlékeztető mintázat látható. A fejdomb világos, a fej és a hátlemez találkozásánál, a hátulsó szemekkel egy vonalban két sötét folt látszik. A fejtor külső oldala világos, a középvonala felől sötét sávval szegélyezett. Nyolc szeme két sorban helyezkedik el: az alsó sor egyenes vonalban sorakozó négy szemből áll, amelyek előre néznek és a két külső szem nagyobb. A felső sor hátrafelé hajlik, a két középső szem előre, a szélsők oldalra néznek. A potroh felső oldalán kb. annak közepéig húzódó, hármas tagolású, sötétbarna mintázat; a hátsó harmadában hátrahajló, fordított M betűre emlékeztető, sötét vonalak látszanak.

Első kér pár lába a térdízig kontrasztosan mintázott, onnantól lefelé egyszínű sötétnek látszik, bár halványan gyűrűzött. A lábszárízek alsó oldalán két, egymással párhuzamosan futó tüskesor található. A harmadik és negyedik lábpár teljes hosszában gyűrűzött. A hímek lábai hosszabbak.

Hasi oldala teljes egészében sárgásbarna, sűrűn elhelyezkedő kis, fekete foltokkal. A lábak csípőíze szintén sötéten pettyezett. A mellpajzs erősen szőrözött. A nőstények ivarlemeze sötét, a potroh többi részétől jól elkülönül. A potroh közepén a foltok sötét mintává gyűlnek össze.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Nőstényei és nem ivarérett hímjei a pokoli cselőpókkal és a szongáriai cselőpókkal; az ivarérett hímek inkább a nagy zugpókkal téveszthetők össze. A fejtor és a potroh, valamint a hasoldal mintázata, a szemek elhelyezkedése és a lábak színe alapján különböztethetők meg egymástól.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eredetileg a mediterrán térségben (Dél-Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet) élt, de a 20. század végétől elterjedt Európa számos országában, Grúziában, sőt Észak-Amerikában is (az USA Kalifornia államában). Magyarországon először 2013-ban észlelték, Szombathelyen; azóta az ország több helyén is észlelték.

Életmódja

[szerkesztés]

Eredetileg erdőkben él, ahol napközben kövek, fakérgek alatt rejtőzik szövedékkel kibélelt búvóhelyén. Éjszaka vadászik különféle ízeltlábúakra. Hálót nem sző, zsákmányát gyors lerohanással ejti el. A megfogott áldozatot nem csomagolja szövedékbe, mielőtt elfogyasztaná. Eredeti élőhelyén is gyakran húzódik épületekbe, északi terjeszkedése során pedig szinte kizárólag épületeken találták meg, a közép-európai telet a szabadban nem viseli el.

A megtermékenyített nőstények a nappali lakószövedékben vagy hozzá hasonló hálóban, rejtett, zavartalan helyekre rakják le petecsomóikat (akár többet is, összesen 20-50) petét. Ezekből 40-45 nap múlva kelnek ki az ivadékok. Anyjuk egészen szétszéledésükig aktívan őrzi őket.

Ha megzavarják menekül, de ha sarokba szorítják az embert is megmarja. Marása tűszúrásszerű fájdalmat okoz, de a pillanatnyi ijedtségen kívül más veszélyt nem jelent.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Magyarország pókfajainak listája

Források

[szerkesztés]

MAGYARORSZÁGON] A NYME SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI XX. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 15. Szombathely, 2014. pp. 105-113.