Ukrán fonológia

Ez a szócikk a standard ukrán nyelv fonológiájával foglalkozik.

Magánhangzók

[szerkesztés]
Az ukrán magánhangzók diagramja Pompino-Marschall, Steriopolo & Żygis (2016:?)

Az ukránnak hat magánhangzó fonémája van, melyek a következők: /i, u, ɪ, ɛ, ɔ és ɑ/.

Az /ɪ/ egyes csoportosítások szerint lehet visszahúzott, középmagas elülső magánhangzó is,[1] melyet a szűken vett IPA szerint a következőképpen is át lehet írni: [e̠], [ë], [ɪ̞] vagy [ɘ̟].

Az ukrán fonetikusan nem különbözteti meg a hosszú és a rövid magánhangzókat, de azokat a magánhangzókat, melyekre nem esik hangsúly, röviden ejtik ki, és ilyenkor a következőképp változhatnak: [2]

  • Hangsúlytalan helyzetben az /ɑ/ allofónja ɐ.[3]
  • A hangsúlytalan /ɔ/ allofónja o, de ha ezt egy olyan szótag követi, melyben /u/ vagy /i/ van, akkor sokkal közelebb van a hangzása az /u/ hanghoz.[3]
  • A hangsúlytalan /u/ allofónja ʊ.[3]
  • A hangsúlytalan /ɛ/ és /ɪ/ kiejtése közelít az e-hez, mely a két hang közös allofónja is lehet.[3]
  • Az /i/ hangsúlytalan helyzetben nem változik meg jelentősen.[3]

Mássalhangzók

[szerkesztés]
Labiális Dentális/Alveoláris Poszt-
alveoláris 		Palatális Veláris Glottális
Zöngés Zöngétlen
Nazális m n̪ nʲ
Zárhang p b t̪ d̪ tʲ dʲ k ɡ
affrikát t̪͡s̪ d̪͡z̪ t͡sʲ d͡zʲ t͡ʃ d͡ʒ
Réshangok f s̪ z̪ sʲ zʲ ʃ ʒ x ɦ
Approximáns β̞ l lʲ j
Pergő r rʲ

Ha a felső táblában egy sorban két hang van, a jobboldali a zöngés, a baloldali a zöngétlen.

Fonetikai szabályok:

  • Nincs egyértelmű megállapodás arról, a /ɦ/ milyen fonetikai tulajdonságokkal rendelkezik. Egyes nyelvészek szerint a ʕ torokhang[4] (ħ [vagy néha, hangsúlytalan helyzetben x]).[4] Mások szerint ez a glottális ɦ.[5][6][7]
  • A szó végén a /m/, /l/ és /r/ némák, a m̥, l̥, r̥ pedig néma mássalhangzó után némák.[8] Az /r/ esetében erre csak /t/ után kerül sor.[9]
  • /w/ magánhangzók előtt gyakran bilabiális β̞ lesz, de gyakran labiodentális ʋ lesz belőle (leggyakrabban az /i/) előtt.[10] w is lehet /ɔ/ vagy /u/.[3] A szó elején, magánhangzó előtt szintén [u̯] –két kell kiejteni.[10][11] Ha a /w/ zöngétlen mássalhangzó előtt áll, és nem egy magánhangzó előzi meg, lehetséges, hogy zöngétlen ʍ válik belőle.[3]
  • /r/ a beszélt nyelvben gyakran ɾ less.
  • /t, d, dʲ, n, nʲ, s, sʲ, z, zʲ, t͡s, t͡sʲ, d͡z, d͡zʲ/ a [t̪, d̪, d̪ʲ, n̪, n̪ʲ, s̪, s̪ʲ, z̪, z̪ʲ, t̪͡s̪, t̪͡s̪ʲ, d̪͡z̪, d̪͡z̪ʲ] zöngétlen változatai,[12] míg a /tʲ, l, lʲ, r, rʲ/ tʲ, l, lʲ, r, rʲ aleováris változatai.[13]
  • Az ukránban 10 ínyhang van. Ezek:: /j, dʲ, zʲ, lʲ, nʲ, rʲ, sʲ, tʲ, t͡sʲ, d͡zʲ/. A /j/ kivételével mindegyiknek van lágy és kemény változata is. Abban nincs egyetértés, hogy a /rʲ/ ínyhang-e vagy sem. Néha félínyhangnak számítják.[14] Az ajakhangoknak /p, b, m, f/ csak félínyhangos megfelelőik vannak, a /w/-nek pedig csak Kemény változata létezik.[15] A /ɦ, ɡ, ʒ, k, x, t͡ʃ, ʃ, d͡ʒ/ gyengén palatális hangok. Gyakran csak a kemény hangok allofónjának, tekintik ezeket, és nem a kemény hangoktól eltérő fonémának.[16]
  • Az orosszal és több más szláv nyelvvel szemben az ukránban nincs szóvégi lágyulás, ami megfigyelhető a віз szónál. Ennek a kiejtése [ˈʋiz] (segítség·infó), nem pedig *[ˈʋis].[3]
  • The fricative articulations [v és a ɣ] a /f, x/ betűpár zöngétlen megfelelői, ha a hang más zöngés mássalhangzó előtt szerepel. /x, ɦ/ nem teljesen zöngétlen-zöngés párjai egymásnak, de ha a /ɦ/ [h] helyett [x]-nak hangzik, akkor lehetnek átfedések. A hivatalos nyelvben a /f, w/ nem egymás zöngés-zöngétlen párjai, mivel a [v] fonémiailag nem felel meg a /w/, és a [ʍ] hangoknak.[3]

Ha a szó végén kettő vagy több mássalhangzó található, a következő feltételek mellett új magánhangzót tűznek be:[17] A következő mássalhangzócsoportban: C1(ukránul: ь)C2(ukránul: ь), ahol C bármilyen mássalhangzó lehet. A magánhangzó a két mássalhangzó közé és a ukránul: ь mögé ékelődik be. Magánhangzót csak akkor tesznek be, ha C2 kiejtése /k/, /w/, /l/, /m/, /r/, vagy /ts/. Ebben az esetben, ha:

  1. Ha C1 kiejtésileg /w/, /ɦ/, /k/, vagy /x/, a közberakott hang mindig [o]
    1. Nem tesznek be magánhangzót, ha a /w/ eredetileg egy közös szláv vióoikalikus *l volt, például /wɔwk/ (lásd lejjebb)
  2. Ha C2 /l/, /m/, /r/, vagy /ts/, akkor a magánhangzó /ɛ/.
  3. A, /-stw/ /-sk/ kombinációk nem szakadnak fel.
  4. Ha C1 /j/ vagy (й), akkor lehet használni a fentebbi szabályokat. Azonban gyakori az a változat is,m mikor nem tesznek közéjük magánhangzót.

Magánhangzók és félmangánhangzók átalakulása

[szerkesztés]

Az ukránban van egy külön szótagot nem alkotó [u̯], mely a /w/ allofónja. A /j/ és /w/ félmagánhangzók átalakulnak /i/ illetve /u/ hangokká. A félmagánhangzó szótagképző, ha előtte magánhangzó, utána pedig mássalhangzó áll. Lehet ez egy szón belül vagy szavak között is. Lásd például

ukránul: він іде́ /ˈwin iˈdɛ/ ('ő éppen jön (férfi))
ukránul: вона́ йде /wɔˈnɑ ˈjdɛ/ ('ő éppen jön (nő))
ukránul: він і вона́ /ˈwin i wɔˈnɑ/ ('ő (férfi) és ő (nő))
ukránul: вона́ й він /wɔˈnɑ j ˈwin/ ('ő (nő) és ő (férfi));
ukránul: Утоми́вся вже /utɔˈmɪwsʲɑ ˈwʒɛ/ ('már elfáradt)
ukránul: Уже́ втоми́вся /uˈʒɛ wtɔˈmɪwsʲɑ/ (' már elfáradt)
ukránul: Він утоми́вся. /ˈwin utɔmɪwsʲɑ/ (Ő már elfáradt.')
ukránul: Він у ха́ті. /ˈwin u ˈxɑtʲi/ ('Ő (férfi) a házon belül van.')
ukránul: Вона́ в ха́ті. /wɔˈnɑ w ˈxɑtʲi/ ('Ő (nŐ) a házon belül van.')
ukránul: підучи́ти /piduˈt͡ʃɪtɪ/ ('egy kicsit többet tanítani/tanulni')
ukránul: вивчи́ти /wɪwˈt͡ʃɪtɪ/ ('megtanulva')

Ez a jelenség jelentősen megkülönbözteti az ukrán írást az orosztól és a lengyeltől is.

Mássalhangzó-hasonulás

[szerkesztés]

A zöngétlen gátolt hangok zöngésnek hallatszanak, ha zöngést előznek meg, de ennek ellenkezője nem igaz:[18]

  • ukránul: наш [nɑʃ] ('miénk)
  • ukránul: наш дід [nɑʒ ˈdʲid] ('nagyapánk)
  • ukránul: бере́за [bɛˈrɛzɑ] (nyírfa')
  • ukránul: бері́зка [bɛˈrʲizkɑ] ('kis nyírfa')

A következőek a kivételek: ukránul: легко, ukránul: вогко, ukránul: нігті, ukránul: кігті, ukránul: дьогтю, ukránul: дігтяр és ezek változatai. A /ɦ/ átalakulhat Sablon:IPAblink-vá vagy összeolvadhat az /x/ hanggal.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Rusanivs’kyj, Taranenko & Zjabljuk (2004:104)
  2. ↑ Rusanivs’kyj, Taranenko & Zjabljuk (2004:407)
  3. ↑ a b c d e f g h i j Buk, Mačutek & Rovenchak (2008)
  4. ↑ a b Danyenko & Vakulenko (1995:12)
  5. ↑ Pugh & Press (2005:23)
  6. ↑ A hang egyes leírások szerint "gégében képzett réshang" (ukránul: гортанний щілинний приголосний) a hivatalos ortográfiában: '§ 14. Letter H' Український правопис, Kyiv: Naukova dumka, 2012, p. 19 (see e-text)
  7. ↑ Українська мова: енциклопедія, Kyiv, 2000, p. 85.
  8. ↑ Danyenko & Vakulenko (1995:6, 8)
  9. ↑ Danyenko & Vakulenko (1995:8)
  10. ↑ a b Žovtobrjux & Kulyk (1965:121–122)
  11. ↑ Rusanivs’kyj, Taranenko & Zjabljuk (2004:522–523)
  12. ↑ Danyenko & Vakulenko (1995:8–10)
  13. ↑ Danyenko & Vakulenko (1995:8 and 10)
  14. ↑ Ponomariv (2001:16, 20)
  15. ↑ Ponomariv (2001:14–15)
  16. ↑ Buk, Mačutek & Rovenchak (2008)
  17. ↑ Carlton (1972:?)
  18. ↑ Mascaró & Wetzels (2001:209)

Források

[szerkesztés]

További olvasmányok

[szerkesztés]