Untersiebenbrunn | |||
A községháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Gänserndorfi járás | ||
Irányítószám | 2284 | ||
Körzethívószám | 02286 | ||
Forgalmi rendszám | GF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1736 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 158 m | ||
Terület | 30,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 15′, k. h. 16° 45′48.250000°N 16.750000°EKoordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 16° 45′48.250000°N 16.750000°E | |||
Untersiebenbrunn weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Untersiebenbrunn témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Untersiebenbrunn osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1759 lakosa volt.
Untersiebenbrunn a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező középső részén, a Stempfelbach patak mentén. Területének 8,9%-a erdő, 78,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két katasztrális község (Untersiebenbrunn és Neuhof) tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Weikendorf, északkeletre Weiden an der March, keletre Lassee, délre Haringsee, délnyugatra Leopoldsdorf im Marchfelde, nyugatra Obersiebenbrunn.
1910-ben a község területén tárták fel egy germán vagy alán-szarmata hercegnő sírját. A régészek azóta a vegyes (római, szarmata, germán, alán) tárgymellékletű sírokat (hasonló számos európai országban előkerült) untersiebenbrunni típusúnak nevezik.
Untersiebenbrunnt 1115-ben említik először. Temploma 1340-ben épült. 1784-ben önálló egyházközséggé vált a melki apátság felügyelete alatt.
A második világháború végén, 1944 júniusa és 1945 márciusa között nyolc magyar zsidó kényszermunkást (két férfit, három nőt és három gyereket) dolgoztattak a község földjein.
Az untersiebenbrunni önkormányzat területén 2020 januárjában 1759 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 5,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 83,1%-a római katolikusnak, 6,3% mohamedánnak, 8,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (90,4%) mellett a törökök alkották 5,2%-kal.
A népesség változása:
2016 | 1 714
|
2018 | 1 736
|