Ural Batir

Ural Batir
Fiatalember dévvel harcol
Fiatalember dévvel harcol
Szerzőnem ismert
Eredeti címУрал батыр
Nyelvbaskír
TémakörUral hőstettei
Műfajeposz
A Wikimédia Commons tartalmaz Ural Batir témájú médiaállományokat.

Az Ural Batir Baskíria nemzeti eposza, melyben természetfeletti lényekkel harcol a hős, és a történet általános igazságokat mond ki, erkölcsi tanításokat jelenít meg (klasszikus jó–rossz harca, bűn, bűntudat, „ne ölj”), ezen túl természeti jelenségeket is leír (özönvíz). Több mint 4000 soros, 1910-ben jegyezte le először Muhametsa Abrahmanovics Burangulov (Мухаметша Абдрахманович Бурангулов) néprajzkutató.

Cselekménye

[szerkesztés]

Főhőse Ural, az első emberpár, Jenbirze és Jenbike fia, ki becsületes és bátor, őszinte és szerény, és feltett szándéka, hogy legyőzi a gonoszt, mely a Halál képében jelenik meg. Testvére, Sülgen (Шүлгән) Ural ellentéte, átáll a gonosz oldalára. Ural szürkésfehér szárnyas lován, Akbuzaton (Аҡбуҙат) lovagolva siet a bajbajutottak megmentésére. Számos dévvel harcol, hatalmaskodó uraknak áldozatként felajánlott férfiakat és nőket ment meg. Megszerzi az örök élet vizét és szétszórja maga körül, hogy a természet örökké éljen. Sülgen ármánykodásai folytán meghal és belőle lesz az Uraltau hegység. Gyermekei tovább élnek. Bár Ural a Halál ellen harcol, a halált legyőzni fizikailag lehetetlen, az örök életet azonban az ember jó tettei alapozzák meg, melyre az utókor emlékezik.

„

Hajdan, hajdan, hajdanán,
Mélységes idők hajnalán,
Túl minden szárazföldeken,
Láb nem járta helyeken,
Lélek nem látta tájakon,
Távol a tengeren,
Tenger ölelte szigeten,
Világnak messzi zugában
Élt vala hajdan magában
Egy öregember, Jenbirze
S egy öregasszony, Jenbike.

”
– Az eposz első néhány sora. Fordította: Buda Ferenc, 1983


Források

[szerkesztés]