Vásárosbéc

Vásárosbéc
Református templom
Református templom
Vásárosbéc címere
Vásárosbéc címere		 Vásárosbéc zászlaja
Vásárosbéc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterPopa Zoltán (független)[1]
Irányítószám7926
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség181 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′ 60″, k. h. 17° 43′ 60″46.183333°N 17.733333°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 60″, k. h. 17° 43′ 60″46.183333°N 17.733333°E
Vásárosbéc (Baranya vármegye)
Vásárosbéc
Vásárosbéc
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárosbéc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vásárosbéc (németül Wetz) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szigetvártól északra, a Zselic alján fekszik, Magyarlukafa és Visnye között. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak a 6607-es útból Somogyapáti területén kiágazó, közel 16 kilométeres 66 125-ös úton érhető el, a nyugati szomszédságában fekvő Visnyével csak földút köti össze. A központjától mintegy 7 kilométerre délre fekvő Dióspuszta településrésze Somogyapáti Adorjánpuszta nevű községrésze felől érhető el, a 66 129-es számú mellékúton.

Története

[szerkesztés]

A falu és környéke a fennmaradt adatok szerint az Árpád-korban királyi vadászterület volt. Nevét 1332-1237 között említették először egy oklevélben.

A 15. században a Szigetvári vár birtokai között sorolták fel. Vásárosbéc a török időkben sem néptelenedett el, de lakossága nagyon megfogyatkozott. A 18. század végétől német családok is érkeztek ide, azonban a második világháború után a német lakosság nagy részét kitelepítették a faluból. A településnek több birtokosa is volt: többek között a Rupoli, Athini, Balogh, Pajty és Batthyány, Biedermann, Mautner, Veisz és Sövény családok neve szerepelt a falu birtokosai között.

A község a 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 1065 lakosa volt, melyből 911 magyar, 143 német volt. Ebből 627 római katolikus, 422 református, 12 izraelita volt. Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták. A 2001-es népszámláláskor 236, 2008 január elsejei adatok szerint pedig 186 lakosa volt.

2018-ban 20,51 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Frank József (független)[4]
  • 1994–1998: Bankó István (független)[5]
  • 1998–2002: Bankó István (független)[6]
  • 2002–2006: Bankó István (független)[7]
  • 2006–2010: Bankó István (független)[8]
  • 2010–2014: Bankó István (független)[9]
  • 2014–2019: Bankó István (független)[10]
  • 2019–2024: Popa Zoltán György (független)[11]
  • 2024– : Popa Zoltán (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
177
186
181
174
181
200
185
181
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2,9% cigánynak mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 14%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 22,2% (4,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 75,5%-a vallotta magát magyarnak, 6% cigánynak, 0,5% németnek, 9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,5% volt római katolikus, 4,5% református, 2,5% evangélikus, 2% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (47% nem válaszolt).[13]

Lakóinak száma korcsoportok szerint

[szerkesztés]
kápolna és művelődési ház

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Korcsoport 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben
0-18 éves 56 fő fő fő fő fő
19-50 éves 100 fő fő fő fő fő
51-60 éves 26 fő fő fő fő fő
60 év feletti 27 fő fő fő fő fő
Összesen: 209 fő fő fő fő fő

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Római katolikus kápolna
  • Református templom
  • I. Világháborús emlékmű

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország
  4. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  6. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  11. ↑ Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. ↑ Vásárosbéc Helységnévtár
  13. ↑ Vásárosbéc Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Köztársaság Helységnévtára.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]