VI. Antef

Antef
Intef
előd egyiptomi fáraó utód V. Antef XVII. dinasztia VII. Antef
Prenomen	Nubheperré nbw-ḫpr-rˁ „Ré arany megjelenése”
Nomen	Antef ỉnỉ ỉt=f „Apja hozta őt”
Apja	I. Szobekemszaf vagy II. Szobekemszaf
Főfelesége	Szobekemszaf
Gyermekei	Naht, Kinen, Szobekemszaf
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Antef témájú médiaállományokat.

VI. Antef (uralkodási név: Nubheperré) az ókori egyiptomi XVII. dinasztia fáraója.^[1] Thébában uralkodott a második átmeneti kor idején, amikor Egyiptom északi részét a hükszoszok tartották megszállva. Uralkodása kb. i. e. 1571-től az 1560-as évek közepéig tartott.^[2]

A Dirá Abul-Naga-i nekropoliszban temették el, sírján eredetileg kis piramis állt (kb. 11 m alapú és 13 m magasságú.) A sírt Daniel Polz fedezte fel 2001-ben. Auguste Mariette talált itt két törött obeliszket a fáraó ötelemű titulatúrájával, de ez elveszett, miközben a Kairói Múzeumba szállították.

Az Antef nevű XVII. dinasztiabeli fáraók számozása a szakirodalomban nem egységes; Nubheperré Antef előfordul VI. Antef,^[1][3] VII. Antef^[4] sőt, V. Antef néven is.^[5]

Családja

Tudni, hogy közvetlen elődjének, Szehemré-Wepmaat (V.) Antefnek a testvére, mivel V. Antef koporsóján (ma a Louvre-ban, E3019); egy feliraton az olvasható, hogy a koporsót „fivére, Antef király adta”.^[6]

Egy Gebel-Antef-i, XVII. dinasztiabeli templomban talált ajtókeretdarabon arra utaló feliratot találtak, hogy V. és VI. Antef egy Szobekemszaf nevű király fiai voltak. Ez Kim Ryholt szerint II. Szobekemszaf, aki I. Szobekemszaf után uralkodott,^[7] Antef sírját Daniel Polz német egyiptológus fedezte fel 2001-ben; ő is megerősíti Ryholt feltételezését.^[8] Aidan Dodson viszont II. Szobekemszafot későbbre helyezi a dinasztiában, és I. Szobekemszaf fiának tartja a két Antefet.^[1]

Antef felesége Szobekemszaf királyné volt, mert ennek a királynénak az ékszerein szerepel Nubheperré Antef neve. Szobekemszaf anyja egy király lánya volt, talán Rahotepé, és mivel király nővéreként említik, valószínű, hogy egy későbbi uralkodó (VII. Antef, II. Szobekemszaf vagy Szenahtenré Jahmesz) testvére.^[9] Két herceget említenek feliratokon Antef uralkodása alatt: Naht, az íjászok elöljárója egy ma Chicagóban őrzött sztélén szerepel, Kinen, Koptosz parancsnoka pedig az ún. koptoszi dekrétumon, mely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.^[10] Nem tudni, tényleg Antef fiai voltak, vagy hercegi címük csak tiszteletbeli.^[11] Szobekemszaf királynénak egy azonos nevű lányát említik egy XVIII. dinasztiabeli sztélén; talán Antef lánya volt.^[10]

Kronológia

Kim Ryholt és Daniel Polz egyetértenek abban, hogy Antef nem a XVII. dinasztia uralmának elején, inkább a közepe felé uralkodott, a három utolsó király (Szenahtenré, Szekenenré és Kamosze) előtt.^[12] Ryholt azonban 1997-ben a XVII. dinasztia fáraóinak kronológiáját felállító cikkében azt írta, hogy az utolsó Antef és Szenahtenré közt uralkodhatott egy Szobekemszaf nevű fáraó.^[13] Detlef Franke úgy tartja, időben nem fért be eközé a két király közé még egy,^[14] Dodson azonban ide helyezi II. Szobekemszafot kronológiájában.^[1] Polz 2007-es könyvében a rövid ideig uralkodó Szehemré-Herihermaat (VII.) Antefet VI. Antef és Szenahtenré közé helyezi.^[15]

Uralkodása

Nubheperré Antef idejéből dinasztiája többi tagjához képest viszonylag sok felirat maradt fenn, mivel a fáraó több felső-egyiptomi templomot rendbehozatott és egy újat is építtetett, a ma Gebel Antef néven ismert helyen. Legjobb állapotban fennmaradt épülete egy kis kápolna Koptoszban. Négy falát rekonstruálták, ennek magas- és mélydomborműves díszítése Antef Hórusz és egy másik isten általi megkoronázását mutatja be, valamint Min isten társaságában ábrázolja a királyt.^[16] Abüdoszból kőtöredékek kerültek elő, melyek feliratán restaurációs munkálatokat említenek.^[17] Szintén Abüdoszban egy sztélén említik „Antef házát”, ami valószínűleg a fáraó tulajdonában álló épületre utal.^[18]

Koptoszból előkerült egy dokumentum, az ún. koptoszi dekrétum, melyen a királynak egy bizonyos Teti, Minhotep fia elleni intézkedéseit jegyezték fel. Említik rajta Koptosz korabeli polgármesterét, Minemhatot, akit a király utasít, hogy távolítsa el Tetit pozíciójából.^[19] A koptoszi dekrétumon szerepel az egyetlen dátum Antef uralkodása idejéből, a 3. év,^[20] de ennél bizonyosan tovább uralkodott, ha mindezeket az építési munkálatokat végigvitte és sírját is elkészíttette.^[21] Antef neve több mint húsz korabeli építményen előfordul,^[22] ami azt mutatja, dinasztiájának egyik legjelentősebb uralkodója volt.

Sírja

Királyi korona Antef sírjából. Ma a holland Rijksmuseum van Oudhedenben.

Nubheperré Antef sírjába 1827-ben rablók hatoltak be, a leletek közül némelyik nyugati gyűjtők kezébe került. Risi stílusú koporsóját Henry Salttól vásárolta meg a British Museum, katalógusszáma EA 6652.^[23] A sírt 1881 körül korai egyiptológusok ismét felfedezték, de helye ezután is a feledésbe merült, mígnem 2001-ben a Daniel Polz, a Német Régészeti Intézet igazgatóhelyettese vezette kutatócsoport rábukkant. A sírt vályogfal vette körül, a fal által körülvett területen kisméretű vályogtégla-piramis maradványait találták meg. Ez előtt nyílik a mély veremsír, előtte a fáraó életnagyságú homokkő szobrának feje feküdt. A sírkomplexum falán kívül egy magánszemély kis temetkezési kápolnáját találták meg, a feliratok alapján a kápolna tulajdonosa Teti, a király kancellárja vagy kincstárnoka. Ennek az építménynek a falán szerepelt Nubheperré Antef neve.

Polz a sírt egy 3000 éves papirusz információjára hagyatkozva találta meg, és nagyban segítettek neki egy amerikai régész kutatásai, aki maga nem találta meg a sírt. A papiruszon sírrablókról van szó, akik egy magánszemély közeli sírjából alagutat fúrva próbálták kifosztani a királysírt, de nem jártak sikerrel. Polzék megtalálták annak a két obeliszknek a nyomát is, amelyeket Mariette szállíttatott el a sírtól, hogy a kairói múzeumba vitesse. A két obeliszkkel Luxortól 10 km-re elsüllyedt a hajó.^[24]

A sírban megtalálták a fáraó szarkofágját, illetve egy diadémot vagy koronát, íjakat és nyilakat, valamint egy Szobekemszaf nevű király szívszkarabeuszát.^[25]

Titulatúra

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.

Hórusz-név		Neferheperu nfr-ḫpr.w „Kinek megjelenése tökéletes”
Nebti-név		Heruherneszetef hrw-ḥr-nst=f „Ő, ki békét teremt trónján”
Arany Hórusz-név		[…]-neteru […]-nṯr.w „az istenek […]”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya		Nubheperré nbw-ḫpr-rˁ „Ré arany megjelenése”
Ré fia		Antef ỉnỉ ỉt=f „Apja hozta őt”

Források

1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.117
2. Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, CNI Publications, Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, p.204
3. Lehner, Mark. The Complete Pyramids. Thames & Hudson. 2008 (reprint). ISBN 978-0-500-28547-3
4. Alexander J. Peden, The graffiti of pharaonic Egypt: scope and roles of informal writings (c. 3100-332 B.C.), Volume 17 of Probleme der Ägyptologie, BRILL, 2001, p.52 Google Books
5. Chris Bennett, A Genealogical Chronology of the Seventeenth Dynasty, Journal of the American Research Center in Egypt, Vol. 39 (2002), pp. 123-155 JSTOR
6. PM I 2 (1964) 603, & Kim S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, (Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, p.270
7. Ryholt, p.270
8. Daniel Polz, Der Beginn des Neuen Reiches. Zur Vorgeschichte einer Zeitenwende. Sonderschriften des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, 31. Berlin/New York: Walter de Gruyter, 2007. pp.34-38
9. Dodson & Hilton, p.118
10. Dodson & Hilton, p.120
11. Dodson & Hilton, p.119
12. Thomas Schneider, "The Relative Chronology of the Middle Kingdom..." p.187
13. Ryholt, pp.170-171 & 272
14. Detlef Franke, The Late Middle Kingdom (Thirteenth to Seveenth Dynasties): The Chronological Framework, Journal of Egyptian History, Vol.1 No.2 (2008) Koninklijke Brill, p.279
15. Polz, Der Beginn des Neuen Reichs, p.50
16. Reconstruction of the walls on Digital Egypt
17. W.M.F. Petrie: Abydos I. EEF Memoir 22. London 1902, pp. 28, 41-2, pl. LV (3-5, 8), LVI; W.M.F. Petrie. with a chapter by F.Ll. Grifftith M.A., F.S.A.: Abydos II. EEF Memoir 24. London 1903, pp. 35, pl. XXXII, 3-4
18. W.M.F. Petrie: Abydos I. EEF Memoir 22. London 1902, pp. 28, 41-2, pl. LVII
19. W. M. Petrie Flinders: Koptos, London 1896, Pl.8
20. The Coptos decree of Nebkheperure-Intef. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
21. Ryholt, p.204
22. Janine Bourriau, "The Second Intermediate Period (c.1650-1550 BC)" in Ian Shaw (ed.) The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford University Press, 2000. p.204
23. Coffin of King Nubkheperra Intef
24. cf. June 2001
25. I.E.S. Edwards in P. Posener-Kriéger (ed.), Mélanges Gamal Eddin Mokhtar I, (Cairo, 1985) p.239

Külső hivatkozások

• Article on Excavation (in German)
• Digital Egypt link