Valódi csüngőlepkék | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Zygaena carniolica
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Valódi csüngőlepkék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi csüngőlepkék témájú kategóriát. |
A valódi csüngőlepkék (Zygaeninae) a valódi lepkék (Glossata) közé tartozó csüngőlepkefélék (Zygaenidae) névadó alcsaládja. A hagyományos rendszertanok az éjszakai lepkék (Heterocera) alrendjébe sorolják őket annak ellenére, hogy fajaik többsége szinte kizárólag nappal repül (Ronkay, 1986).
Magyarország elterjedési területük keleti határán fekszik, és térségünkből a csüngőlepkefajok fokozatosan kiszorulnak. Az elmúlt 50–60 évben hazánkból kipusztult, illetve a kipusztulás szélére jutott fajaik:
Többségük a közepesnél kisebb termetű. Szárnyuk élénk mintázatú: fekete vagy sötétszürke alapon pirossal, ritkábban fehérrel, még ritkábban sárga foltokkal tarkázott.
Az ebbe az alcsaládba tartozó fajok imágói kivétel nélkül nappal repülnek. Májustól augusztus elejéig, nyílt növénytársulásokban találhatjuk meg őket. Magyarországon előfordulnak az alföldi homok- és löszpusztákon, a dombvidéki legelőkön és kaszálókon is, de leginkább a középhegységek dolomit- és mészkőlejtőinek sziklagyepein.
Mind a fizikai, mind a vegyi hatásokkal szemben igen ellenállók. Így például hosszú ideig a ciángáz sem hat rájuk, mivel légnyílásaikat el tudják zárni (Ronkay, 1986).
A fölöttébb fajgazdag alcsaládot 37 nemre osztják: