Varsád | |||
Evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Andrási Zoltánné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7067 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 324 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′ 18″, k. h. 18° 31′ 23″46.521630°N 18.522930°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 18″, k. h. 18° 31′ 23″46.521630°N 18.522930°E | |||
Varsád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varsád (németül Waschad) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Tolna vármegye középső részén fekszik, a Tolnai–Hegyhát dombjai közt, Szekszárdtól 30 kilométerre északnyugatra, Gyönk délkeleti szomszédságában. Központján a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út halad végig, ezen érhető el a 61-es főútról letérve, illetve a 63-as főút irányából is.
A település neve először egy a pápai tizedjegyzék alapján készült 1330-as térkép, térképvázlaton szerepelt, tehát már az 1200-as években létezett. Bár ekkor még nem bizonyított, hogy szilárd építésű temploma is lett volna, de a Tolna megyei faluhálózathoz tartozott. A régi dokumentumok szerint a környék faluhálózatának kialakulása a fejedelmek korában, a Honfoglalás idején kezdődött.
Varsád első lakosai a közelben feltárt temető leletanyaga szerint katolikus és református vallású magyarok voltak, a közeli Steikipfl nevű dombon templomuk maradványai is előkerült. Később 1722-ben a református vallású Székely István alezredestől került a falu a hőgyészi Mercy gróf birtokába, vétel címén. Mercy gróf (1666 - 1734) volt az, aki német ajkú bevándorlókkal szervezte újjá a falut. A német ajkú lakosság téglaégetőt is üzemeltetett a településen.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 360 | 354 | 359 | 310 | 324 | 337 | 324 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 6,1% cigánynak, 9,2% németnek, 0,3% románnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,5%, református 5,3%, evangélikus 7,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 16,1% (21,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 23,1% németnek, 5,9% cigánynak, 0,3-0,3% szerbnek és szlováknak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 9% evangélikus, 3,7% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% egyéb katolikus, 18,5% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[12]