Vasmegyer | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kemecsei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Abineri Krisztina (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4502 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1669 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 74,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 49′48.116667°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 49′48.116667°N 21.816667°E | |||
Vasmegyer weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasmegyer témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vasmegyer község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nagyhalászhoz és Beszterechez közel.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tiszatelek, északkelet felől Beszterec, kelet felől Kék, délkelet felől Nyírbogdány, délnyugat felől Kemecse, nyugat felől pedig Tiszarád.
Csak közúton érhető el, Kemecse vagy Beszterec érintésével a 3824-es úton, Nagyhalász (és a 3834-es út) felől pedig Tiszarádon keresztül, alsóbbrendű mellékutakon.
Déli határszélét érinti a Budapest–Záhony-vasútvonal is, de a vasútnak nincs megállási pontja a község határai között.
A település és környéke ősidők óta lakott hely, területén már a kőkorszakban is éltek emberek, melyről az itt talált leletek tanúskodnak.
Az ősi település a hagyomány szerint még Megyer vezértől vette nevét.
A település nevét a diplomatikai levéltár 1452-ben említette először Meger néven, majd a leleszi országos levéltár adatai között tűnik fel neve 1462-ben Felmegyer alakban. A Kállay család levéltárának 1466-ban kelt oklevele pedig már Vas-Megyer néven említette.
A település birtokosai az 1300-as évek közepén a Vas család tagjai voltak.
1385-ben Mária királynő az utód nélkül elhalt Vas Miklós birtokát a Csaholyi családból származó Csaholyi Sebesténnek adományozta.
1446-ban a Sztritey család volt a település földesura, a 18. században pedig a Megyeriek, Oláhok és a Vécseyek.
A 20. század elején Megyery Géza, Bónis György és Deutsch Antal voltak a birtokosai.
Vasmegyer határában, az Apáti dűlő nevű részen a hagyomány szerint egykor klastrom állt, melynek rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak, s e romok közt többször akadtak régi pénzekre is.
Figyelmet érdemlők voltak dűlőnevei közül a Garai-hegy és Köperszeg nevezetűek is.
A vasmegyeri református anyakönyv első kötetének tanúsága szerint a következőképpen alakult a község népessége 1800 és 1815 között:
dátum | lélekszám | családok száma |
---|---|---|
1800. jan. 31. | 249 | |
1801. márc. 9. | 254 | 60 |
1808. feb. 1. | 243 | 58 |
1809. jan. 24. | 254 | 58 |
1810. jan. 2. | 261 | 60 |
1811 | 273 | 62 |
1814 | 281 | 62 |
1815 | 299 | 62 |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1664 | 1682 | 1690 | 1696 | 1655 | 1672 | 1669 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 13,2% cigánynak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,3%, református 48,9%, görögkatolikus 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (18,5% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak, szlovénnek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,6% volt római katolikus, 36% református, 5,8% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 9,3% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[13]