Vassurány | |||
A Schilson-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Szombathelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Forrai Dániel (független)[1] | ||
Irányítószám | 9741 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 712 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 80,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,09 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Gyöngyös-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 56″, k. h. 16° 42′ 07″47.282220°N 16.701940°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 56″, k. h. 16° 42′ 07″47.282220°N 16.701940°E | |||
Vassurány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vassurány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vassurány község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Szombathelytől 10 km-re északkeletre, a Gyöngyös-sík északi részén, a Súr-patak mellett fekszik.
Vonattal elérhető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon (Salköveskút–Vassurány megállóhely).
Neve a régi magyar Suran személynévből származik, melynek eredete lehet a szláv sur (= főnév), vagy a besenyő Sur személynév,[4] esetleg eredhet a perzsa eredetű Suren-ház nevéből is.[forrás?]
Területe már a római korban lakott volt, határában római sírokat találtak. Perec-major területén egykor kisebb erősség állott. A mai települést 1284-ben terra Suran néven említik először.[5] 1366-ban Swran alakban szerepel. Köznemesi birtok, részben a Herman nemzetségé volt.[5]
1698-ban Alsósuránynak 56, Felsősuránynak 99 lakosa volt. 1787-ben az első hivatalos népszámlálás szerint 31 házában 221 lakos élt.
Vályi András szerint "SURÁNY. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura B. Silson Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Keménnyesallyához nem meszsze, határja termékeny, réttyei jók, eladásra alkalmatos módgyok van."[6]
Fényes Elek szerint "Surány, magyar falu, Vas vgyében, 317 kath. lak. F. u. Szita, Gosztonyi, s t. m. Ut. post. Szombathely 1 óra. "[7]
Vas vármegye monográfiájában "Surány magyar község 48 házzal és 561 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Acsád, távírója Vép. A község a szombathely-soproni vasútvonal mentén fekszik és határában római sírokat, feliratos köveket és egyéb római emlékeket leltek. Báró Schilson-kastély. Itt van Rottermann és Patzenhoffer nagyszabású, szépen berendezett, kényelmes kastélya, melyet a múlt században báró Schilson építtetett. Utána a gróf Sigray -család tulajdonába került, azután következtek mint tulajdonosok: gróf Zichy Bódog, a Festetich grófok, gróf Motesiczky , a Károlyi grófok és gróf Pálffy-Daun Vilmos, akitől a jelenlegi tulajdonosok vásárolták meg."[8]
1910-ben 640 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.
A településen 2018. június 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[16] az előző polgármester februárban bekövetkezett halála miatt.[18][19]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 824 | 814 | 807 | 780 | 735 | 733 | 712 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 1,3%, evangélikus 3,2%, felekezet nélküli 2,1% (16,4% nem nyilatkozott).[20]