Veszprémfajsz | |
Látkép a kálváriától | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Veszprém |
Járás | Veszprémi |
Jogállás | község |
Polgármester | Fertig József (független)[1] |
Irányítószám | 8248 |
Körzethívószám | 88 |
Népesség | |
Teljes népesség | 263 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 22,06 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,74 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 02′ 09″, k. h. 17° 53′ 46″47.035800°N 17.896031°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 09″, k. h. 17° 53′ 46″47.035800°N 17.896031°E | |
Veszprémfajsz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprémfajsz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veszprémfajsz (németül: Fais) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Veszprémfajsz egy, a Bakony déli lábánál fekvő egyutcás település. A Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es, illetve a megyeszékhelytől Csopak felé tartó 73-as főutat összekötő 7302-es számú mellékút mentén fekszik. A legközelebbi települések: Nemesvámos (4 kilométerre), Felsőörs (6 kilométerre), Paloznak (8 kilométerre), valamint Csopak és Veszprém (egyaránt 9-9 kilométerre).
A falu nevét Árpád fia Jutas fiáról, Fajszról kapta. A jelenlegi község a 18. században épült ki, a középkori falu majd egy kilométerre innen helyezkedett el. A veszprémi vár török ostromát megelőzően a falu elnéptelenedett; korabeli templomának romjai láthatók csak. A templom védőszentje, Szent Valburga (Heilige Walburga) bencés apátnő volt.
Veszprémfajsz lakosságának egy része német eredetű telepesek leszármazottja.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 243 | 258 | 258 | 261 | 265 | 260 | 263 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 25,8% németnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,4%, református 4,7%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 2,7% (18% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 3,8% református, 0,4% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[12]