Vitfalva (Vítkovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Iglói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1253 | ||
Polgármester | Jozef Olejník | ||
Irányítószám | 053 63 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | SN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 634 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 111 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 406 m | ||
Terület | 5,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°E | |||
Vitfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Vitfalva (1892-ig Vitkócz, szlovákul: Vítkovce, németül: Witkensdorf vagy Witkowetz)[2] község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Vitfalva a Hernád partján fekszik, Iglótól 13 km-re keletre található.
A régészeti leletek szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek.
A falu nevét 1253-ban IV. Béla király adománylevelében említik először, melyben a király Vitknek és utódainak adja a Hernád melletti erdőt. Határában már ekkor rézlelőhelyek voltak. Legfőbb nevezetessége, a római katolikus temploma a 13. században épült. A falu neve 1343-ban „Vythkfalua” néven szerepel egy oklevélben. Nevét egykori birtokosáról, Vitkről kapta. Vitfalva 1526 és 1848 között a szepesi káptalan faluja volt. Lakói főként mezőgazdasággal, vászonszövéssel, vaskohászattal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VITKÓCZ. Német falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Körtvélyesnek szomszédságában, és annak filiája; határja hegyes vőlgyes, a’ záporok is járják, egyéb javai középszerűek.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vitkócz, Szepes v. tót f. Körtvélyes fil. 187 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan. Ut. p. Lőcse.”[4]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
A falu lakossága 1910-ben 182 fő volt, többségben szlovák, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 509 fős lakosságából 444 szlovák és 47 cigány.
A 2011-es évben lakossága 580 fő számlált, ebből 579 szlovák nemzetiségű.
A Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Freskói a 14. században készültek, melyek egyike a Szent László legendát ábrázolja.