Vuno

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Vuno, illetve Vunoi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Vuno
Vuno részlete
Közigazgatás
Ország	Albánia
Megye	Vlora
Község	Himara
Alközség	Himara
Népesség
Teljes népesség	486 fő[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	321 m
Időzóna	közép-európai idő közép-európai nyári idő
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 08′ 23″, k. h. 19° 41′ 37″40.139722222222, 19.69361111111140.139722°N 19.693611°EKoordináták: é. sz. 40° 08′ 23″, k. h. 19° 41′ 37″40.139722222222, 19.69361111111140.139722°N 19.693611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuno témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vuno település Albánia délnyugati részén, az Albán-Riviérán, Himara várostól légvonalban 6, közúton 8 kilométerre északnyugati irányban. Vlora megyén belül Himara község, illetve Himara alközség(wd) települése.^[2] Görög kisebbség lakta falu, görög neve Vunó (Βουνό).

Fekvése

Vuno az Albán-Riviérán, az Akrokerauni-hegyvidékhez tartozó Mblerëza-hegy (Maja e Mblerëzës, 1095 m) déli tájolású, a Jón-tengerre néző lejtőin fekszik, mintegy 2 kilométerre a tengerparttól. A falu északi határának legmagasabb pontja a 718 méteres Mjegullosh-hegy (Maja e Mjegulloshit), a település belterülete 300–400 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.^[3] Vunot átszeli a Fier–Vlora–Saranda közötti SH8-as jelű főút.^[4]

Története

A falu görög neve, Βουνό eredetileg dombot jelentett, s a régészeti kutatások alapján már az i. e. 2. században település állt a helyén. Egy 1431-es összeírás alkalmával huszonkét vunói családot jegyeztek fel. Fénykorát a 18. században élte, ekkor épült fel négy, ma is álló temploma.^[5] A második világháború során a brit Special Operations Executive tervbe vette egy támaszpont kiépítését a vunói tengerparton, ahonnan a megszállókkal szembeni fegyveres ellenállást támogatták volna, 1944. február 3-án azonban a német hadsereg megszállta a települést és környékét.^[6] A felmentő harcok során a falu egy része leégett, és a tengerparti síkon egy újabb településrész jött létre. A leégett település évtizedekre romos állapotban maradt.^[7]

Nevezetességei

Legjelentősebb nevezetessége négy 18. századi egyházi épülete: az értékes freskókkal rendelkező Szent Mihály- (Kisha e Shën Mëhillit), Mesodhiai Szűz Mária- (Kisha e Shën Mërisë Mesodhi), Szent Szotir- (Kisha e Shën Sotirës) és Szent Szpiridon-templomok (Kisha e Shën Spiridhonit). Egyike az Albán-Riviéra falvainak, ahol a hagyományos kőházak és szűk, kövezett utcácskák egy része fennmaradt, négy lakóház élvez műemléki védelmet, köztük a Nushi fivérek szülőháza. A 20. század második felében múzeumfalunak nyilvánították, és egy szépen restaurált hagyományos házban falumúzeum is működött.^[8][9]

A település délnyugati előterében húzódik a kirándulókat vonzó Gjipe-szurdok(wd) és strandja, a Vunóhoz tartozó partvidéken pedig a jalai strand (Plazh i Jalës) várja a strandolókat.^[10]

Vuno nevezetes szülöttei

• Spiro Koleka (1908–2001) kommunista politikus.^[11]
• Gogo Nushi (1913–1970) és Kosma Nushi kommunista politikusok.^[12] 1991 előtt a szülőházukban berendezett emlékkiállítás mutatta be az életüket.^[13]
• Dhimitër Anagnosti(wd) (1936) filmrendező, forgatókönyvíró.^[14]
• Robert Ndrenika(wd) (1942) színházi és filmszínész.^[15]

Jegyzetek

1. GeoNames (angol nyelven). GeoNames , 2005
2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
3.  Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; vö. Nagel 1989 :98.
4. Shqipëria e Jugut / Southern Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
5. Dienes 2017 :79.
6. Pearson 2005 :324., 326.
7. Nagel 1989 :98.
8. Nagel 1989 :98.; Dienes 2017 :79.
9. Lista e monumenteve – Rrethi i Vlorës (’Műemlékek jegyzéke – Vlora kerület’). www.imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. december 20.) arch
10. Dienes 2017 :201.
11. Elsie 2010 :233.
12. Elsie 2010 :335.
13. Nagel 1989 :98.
14. Elsie 2010 :13.
15. Elsie 2010 :324.

Források

• ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
• ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
• ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
• ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145