Vámoscsalád | |||
A Szent Márton római katolikus templom, Vámoscsalád | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Biczó Endre (független)[1] | ||
Irányítószám | 9665 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 275 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,78 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′ 22″, k. h. 16° 57′ 56″47.389420°N 16.965440°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 22″, k. h. 16° 57′ 56″47.389420°N 16.965440°E | |||
Vámoscsalád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámoscsalád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vámoscsalád község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Kisalföld déli részén helyezkedik el, a Répce jobb parti oldalán.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely végighalad a belterületén, azon érhető el Szombathely, illetve Csorna-Répcelak felől is. Déli szomszédjával, Uraiújfaluval a 8449-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Vámoscsalád megállóhely a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, a 8449-es út vasúti keresztezése mellett.
Vámoscsaládot 1221-ben említi először oklevél. Nevét a Répce hídjához kapcsolódó vámszedőhelyről kapta. A falu az 1400-as években a Kanizsai, az 1500-as évektől a Nádasdy család birtoka, később - házasság révén - a Bezerédj család tulajdonába kerül. Középkori temploma mai falutól délre lévő temetőben állt.[4] A falu mai temploma a 18. század végén épült. A szentélyében látható falképet Przudzik József festette 1985-ben.
Címere
Hasítással és vágással négy mezőre osztott csücskös talpú pajzs első (vörös) mezejében a ragyogó nap, mely az életadó isten és a világosság szimbóluma is, a második (kék) mezőben balra forduló, nyugvó oroszlán az ősi Bezerédj-jelkép mellett az erő szimbóluma is, a harmadik (kék) mezőben a két hársfa között egytornyos templom áll, a negyedik (vörös) mezőben pásztorbotot tartó Szent Márton püspök látszik, az egyházközség védőszentje.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen. Aznap a 307 szavazásra jogosult lakos közül 216 fő járult az urnákhoz, nyolcuk érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatokból pedig egyaránt 66-66 esett a négy független jelölt közül kettőre, Biczó Antal addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Németh Imrére (31,73 %–31,73 %).[13] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; ezen már csak a korábbi holtverseny két részese indult el, ez a helyzet pedig Németh Imrének kedvezett jobban.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 289 | 301 | 281 | 278 | 287 | 270 | 275 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 1,7% németnek, 0,3% horvátnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,2%, református 1,4%, evangélikus 4,9%, felekezet nélküli 1% (8,4% nem nyilatkozott).[14]