Vámosgyörk | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Gyöngyösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gedei Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 3291 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1867 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 86,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 19° 55′ 30″47.685000°N 19.925000°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 19° 55′ 30″47.685000°N 19.925000°E | |||
Vámosgyörk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosgyörk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vámosgyörk község az Észak-Magyarországi régióban, Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán fekszik. Az Alföldön, a Gyöngyösi-síkon található, a Rédei-Nagy-patak és a Gyöngyös-patak mellett. Budapesttől kb. 90 km-re fekszik. Szomszédos települései: dél-délkelet felől Jászárokszállás (kb. 7 km), kelet felől Adács (kb. 5 km), északnyugat felől Atkár (kb. 5 km).
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz végzi.
A település környéke a régészeti leletek tanúsága szerint az őskor óta lakott.
A honfoglalás után fejedelmi birtok volt, majd az Aba nemzetség szállásterületéhez tartozott. A községet 1273-ban Jurk alakban említette először oklevél. Ekkor IV. (Kun) László az Aba nemzetségbeli Kompolt fiának, Péter étekhordómesternek adományozta.
A község Geurk alakban szerepel az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben, majd 1394-ben és 1396-ban Gurk, Geurk néven szerepelt azon levelekben.
1325-ben Péter három fia megosztozott a birtokon; Vámosgyörköt Kompolt, a Nánai Kompolthi család őse nyerte.
1446-ban Wamos Gyewrk néven írták, tehát ekkor vámszedőhely is volt.
1468-ban Kompolthi Miklós birtoka volt, de Kompolthi János leányának fiai: Szén György és Péter is részt követeltek belőle.
1489-ben Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai: az alsólendvai Bánffy családból valók Lendvai Bánffy Miklós és Jakab fiai és Országh Mihály négy fia között kötött kölcsönös örökösödési szerződés értelmében a Kompolthi család kihaltával Országh Mihály fiaira szállott.
1522-ben az Országh család lett a birtokosa.
Az 1549-es összeíráskor 2, 1564-ben 11 portája volt.
A török hódoltság idején Vámosgyörk a hatvani szandzsákba tartozott. 1669-től, a folyamatos hadjáratok miatt a település lakatlanná vált, és csak a Rákóczi-szabadságharc után települt újra.
A 18. század. közepén Haller Sámuel birtokába került.
1567-ben Országh Kristóf fiú örökösök nélkül hunyt el, ezért I. Miksa király 1569-ben Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta.
A 19. század elején gróf Draskovics, gróf Esterházy, báró Orczy, Nagy, Goszthony, Rakovszky, Dobóczky, Malatinszky és Okolicsányi családoknak voltak földesurai.
A község határában még a 19. század elején is őshalmok voltak láthatók.
1910-ben 2207 lakosából 2204 magyar volt. Ebből 2106 római katolikus, 42 református, 41 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1963 | 1940 | 1909 | 1908 | 1922 | 1884 | 1867 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 4,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,6% (26,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 3% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[13]
Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Patai Felső Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Mindenszentek.
A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Északpesti református egyházmegyéjének (esperességének) Gyöngyösi Anyaegyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
Atkár | Gyöngyöshalász | Visonta |
Hort | Adács | |
Csány, Jászágó | Jászberény | Jászárokszállás |