Váraszó

Nem tévesztendő össze a következővel: Varászló.

Váraszó
Az Árpád-kori templom légifotón
Váraszó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Pétervásárai
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Péter (független)[1]
Irányítószám	3254
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	468 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	17,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	27,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″48.06, 20.11248.060000°N 20.112000°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 36″, k. h. 20° 06′ 43″48.06, 20.11248.060000°N 20.112000°E
Váraszó Pozíció Heves vármegye térképén
Váraszó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Váraszó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Váraszó község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Fekvése

Az Északi-középhegységben fekszik, a Tarna völgyében, annak egyik mellékágának két partján.

Kiterjedt külterületei révén viszonylag távol fekvő településekkel is közvetlenül határos, így északon Domaházával, északkeleten Tarnalelesszel, keleten Bükkszenterzsébettel, dél felől Pétervásárával, délnyugaton Erdőkövesddel, nyugat felől Istenmezejével, északnyugat felől pedig Zabarral.

Megközelítése

Déli külterületei közt áthalad a 23-as főút is, de maga a község zsáktelepülés, csak közúton érhető el, Erdőkövesd felől, a 2305-ös útból kiágazó 23 113-as számú mellékúton.

Története

A helységnév etimológiai megközelítésében egykoron erős vár állott Aszó völgyében, s ezek összetételéből adódott a név : VÁR az ASZÓ völgyében = VÁRASZÓ.

Egy másik történeti legenda szerint a község szélén álló őrhegy tetején mindig egy őr állott, aki figyelte a közelgő támadásokat. A másik hegyen álló ember várta a szót, amit meghallván ő továbbadott. Így adták egymásnak a hírt. Innen a név eredete: várja a szót és ennek egybeolvasztásával formálódott VÁR(ja) A SZÓ(t)

A „Heves megye műemlékei antológia” az alábbiak szerint ír Váraszóról:

Első okleveles említése 1280-1290 között történik Varaszo alakban. 1451-ben Warasow, 1459-ben Varazo néven említik. 1552-ben a török pusztítás folytán egy kis időre néptelenné válik, de 1556-ban ismét népes. Ettől kezdve a török időket elnéptelenedés nélkül vészeli át. Községcímer alak 1777-ben : Két csoroszlya balról jobbra fekszik vízszintese, a felsőnek felfelé, az alsónak lefelé áll az éle és érinti a hullámos földet. Felirata a felső csoroszlya fölött : VARASOL

A történelem során megmutatkozik 600 fős településünk lokálpatrióta szemlélete és magatartása abban, hogy egy emberként mozdult meg, amikor szükség volt azért, hogy ne legyen a legszegényebb település. Kétkezi munkánk által: 1871-ben a lakosság vállalta, hogy a románkori templomunk bővítéséhez Sirokból a helyszínre fuvarozza a követ; 1920-ban adományokból felépítették a Hősi emlékművet a világháborúban elesettek emlékére. 1998-ban az Önkormányzat felújította, és már a második világháborúban elesettek nevét is tartalmazza. Adományokból, társadalmi munkával felépítettük 1965-66-ban a római katolikus templomot. Egy adományozó segítségével önkormányzatunk megvásárolta községünk legöregebb lakóházát, amely még őrzi építészeti hagyományainkat, és ezt falumúzeummá alakítjuk.

A zsáktelepülés csendet, biztos kikapcsolódást nyújt az idelátogatóknak. az összefüggő erdőség a turisták, vadászok paradicsoma. A Váraszó-völgyben három hegyi tavacska van, amely szintén felüdülést biztosít.

Váraszó Árpád-kori temploma kelet felől

Váraszó, Heregvár, Kerekdomb - légi fotó

Közélete

Polgármesterei

Polgármester			Megjegyzés
1990–1994	Pálfi István	független[3]
1994–1998		független[4]
1998–2002	Szekeres Arzén	független[5]
2002–2006		független[6]
2006–2010	Pál István László	független[7]
2010–2014		Fidesz-KDNP[8]
2014–2017		Fidesz-KDNP[9]	hivataláról lemondott
2017–2019	Vincze Ferenc	független[10]	Időközi választás 2017. november 12.
2019–2024		független[11]
2024–	Kovács Péter	független[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	476	474	469	460	466	478	468
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 1,5%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 7,7% (10,4% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% örménynek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,4% volt római katolikus, 1,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (24,5% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Árpád-kori templom

A község közepén található templom román stílusú falrészleteiről, gótikus stílusú freskómaradványairól és különálló fa haranglábáról ismert. A félköríves szentélyű, kicsiny templom falán tölcsérbélletű ablakok nyílnak, és felül fogazott szalagból álló fríz fut körbe. Kör alakú kőfal kerítette, melynek mára már csak a maradványai láthatóak.^[14]

• Római katolikus templom

Az 1200-as évek elején építették, román stílusú falmaradványai ma is láthatók. Az 1960-as években helyreállították.

• Horgásztavak

Három horgásztó található a falu után elterülő völgyben, melyből az elsőben lehet napidíj fejében horgászni.

Jegyzetek

1. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
5. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
6. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
7. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
8. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
9. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
10. Váraszó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. november 12. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
11. Váraszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
12. Váraszó Helységnévtár
13. Váraszó Helységnévtár
14. Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 130. oldal. ISBN 978-963-357-649-6

Külső hivatkozások

• Váraszó közösségi portálja^{[halott link]}
• Váraszó és környékének időjárása Archiválva 2020. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Váraszói szálláslehetőségek^{[halott link]}

Istenmezeje	Domaháza	Borsodszentgyörgy
Mátraszele	Váraszó	Bükkszenterzsébet
Erdőkövesd	Kisfüzes	Bükkszék

• Földrajzportál
• Magyarország-portál