Várgesztes

Várgesztes
A gesztesi vár
A gesztesi vár
Várgesztes címere
Várgesztes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatabányai
Jogállásközség
PolgármesterEckné Csákvári Valéria (független)[1]
Irányítószám2824
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség689 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 18° 23′ 50″47.475269°N 18.397319°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 18° 23′ 50″47.475269°N 18.397319°E
Várgesztes (Komárom-Esztergom vármegye)
Várgesztes
Várgesztes
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Várgesztes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Várgesztes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Várgesztes (németül Gestitz) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Vértes északnyugati csücskében fekszik, Tatabányától 17 kilométerre, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódva. Zsáktelepülés, egyetlen igazi szomszédja a 4,5 kilométerre északra fekvő Vértessomló; közúton csak azon keresztül érhető el Környénél leágazva a 8119-es útról, a 81 128-as úton. Dél felől Gánthoz, nyugat felől pedig Oroszlányhoz tartozó külterületek határolják. Területén illetve a közvetlen környezetében jó néhány, 400 méter körüli vagy azt meghaladó vértesi magaslat emelkedik, ezek egyike a 410 méteres Zsigmond-kő.

Története

[szerkesztés]
A falu melletti „üdülőfalu”

Várgesztest, a falut az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes, 1332: Kezthes, Gezthes, Geztus neveken szerepel az írott forrásokban. Sorsa többnyire osztozott a fölötte magasodó Gesztes váráéval.

A falut valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte levő várral együtt. Zsigmond király idejében a korabeli adatok szerint már állt a vár.

A törökök a település fölötti várat több alkalommal ostrom alá vették, de bevenniük csak 1543-ban sikerült. Ekkor pusztult el a várhoz tartozó falu is.

1693-ban Esterházy József szerzi meg Gesztes várát, s az ahhoz tartozó, alatta található Gesztes települést és a várhoz tartozó uradalmat is.

1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be, a falu elnevezése ekkor „Pusztagesztes” volt, a „Gesztes” név mellé a „vár” szó (Várgesztes) 1917-ben került.

Várgesztes község ma már virágzó település, a felette magasodó vár vonzásában élénk idegenforgalommal.

A település határában 1996-ban épült fel a 125 üdülőházból álló, sportpályákkal és csúszdákkal, medencékkel rendelkező „villapark”. 2002-ben a szolgáltató létesítmények sora kiegészült egy többfunkciós főépülettel, melyben fedett élményfürdő, többszintes, teraszos étterem, konferenciatermek, játékterem, bowling és egyéb szórakozási lehetőségek találhatók.

Várgesztes, a vár légi fotón
Várgesztes, a vár légi felvételen
Várgesztes, vár a magasból

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hartdégen Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Hartdégen Sándor (független német kisebbségi)[4]
  • 1998–2002: Hartdégen Sándor (független német kisebbségi)[5]
  • 2002–2003: Hartdégen Sándor (független német kisebbségi)[6]
  • 2003–2006: Menoni Gabriella (független)[7]
  • 2006–2010: Menoni Gabriella (független)[8]
  • 2010–2014: Menoni Gabriella (független)[9]
  • 2014–2019: Rising Károlyné (független)[10]
  • 2019–2024: Rising Károlyné (független)[11]
  • 2024– : Eckné Csákvári Valéria (független)[1]

A településen 2003. szeptember 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] mivel az előző polgármester még tavasszal lemondott a posztjáról. A választást eredetileg július 5-ére írták ki, de akkor nem lehetett lebonyolítani, mert egyetlen jelölt sem akadt a posztra; a második időközin viszont a lakosok már két jelölt közül választhattak.[12]

Idegenforgalom

[szerkesztés]

A falu legfőbb bevételi forrása a már fentebb említett vár, de ezen kívül a települést körbevevő hegyek is számos turisztikai nevezetességet rejtegetnek. Ilyenek például a falu felett lévő Zsigmond-kő, vagy a falu elején található horgásztó.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
548
544
538
669
731
702
689
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% horvátnak, 35,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 3,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,5% (30,1% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 73,1%-a vallotta magát magyarnak, 19,4% németnek, 8,9% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak és lengyelnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 3,6% református, 1% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,1% izraelita, 2,2% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (48,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Gesztesi vár

[szerkesztés]

A községtől negyedórás séta vezet dél felé az Országos Kéktúra útvonalán a Gesztesi várig. A korábban valószínűleg vadászkastélyként működő épület a 15. század óta szolgál erődítményként. A műemlék épület korábban megtekinthető volt, emellett turista- és diákszállóként, illetve étteremként üzemelt. 2014-ben a vár állami tulajdonba került, ez év márciusától kezdve a leromlott állapotú váron veszélyelhárítási munkák kezdődtek, így a vár jelenleg nem látogatható.[15]

Bővebben: Gesztesi vár
A feldíszített várgesztesi Lordusz a zarándoklat vasárnapján.

Lordusz

[szerkesztés]

A község felől a vár felé vezető úton haladva jobbra letérő, felfelé vezető lépcsősort láthatunk. A lépcső tetején áll a helyi közbeszédben Lorduszként élő szentély. Itt valószínűleg 1918-tól Mária-szentély állt,[16] melynek központi eleme a Lourdes-i grottó (boltozatos kőfülke) mintájára létrehozott sziklaüregben álló Mária-szobor volt. A szobor később leromlott, csak 2003-ban helyi kezdeményezésre állították helyre. Ekkor a szentélybe Lourdes-i Szent Bernadett szobra került.[17] Az emlékhelyhez évente, a július 14-ét követő első vasárnapon indítanak zarándoklatot, melyre a környező falvakból, így többek között Vértessomlóról és Környéről is érkeznek zarándokok.

Katolikus templom

Római katolikus templom

[szerkesztés]

A falu közepén álló templomot gróf Esterházy Miklós 1872-ben emeltette Szent Miklós tiszteletére. Később a templomot fia, Esterházy Móric, és az ő felesége, Polixena lobowicei hercegnő újíttatta fel.[18] 2006-ban került sor a régi, megrepedt harang cseréjére. Ezt részben közadakozásból, részben a Várgesztesi Villapark üzemeltetőjének hozzájárulásából finanszírozták. 2012-ben, felújítás közben, egy 4,7-es erősségű földrengésben kissé megsérült, de hamarosan ismét a hívek rendelkezésére bocsátották.[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ a b Várgesztes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. szeptember 13. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. ↑ Várgesztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. ↑ Várgesztes Helységnévtár
  14. ↑ Várgesztes Helységnévtár
  15. ↑ Várgesztesi Műemlékvár Diákszálló, Turistaház, Erdei Iskola. www.vargesztesivar.hu. [2016. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
  16. ↑ Várgesztes az ezredfordulón. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
  17. ↑ Szűz Máriáért imádkoztak. www.vertessomlo.hu, 2014. július 21. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
  18. ↑ Várgesztes - Szárliget (Országos Kéktúra Fotóalbumok). www.kektura.click.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  19. ↑ Püspöki áldást kapott a felújított várgesztesi templom. www.magyarkurir.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)

További információk

[szerkesztés]