Vésztő

Vésztő
Városháza
Városháza
Vésztő címere
Vésztő címere		 Vésztő zászlaja
Vésztő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzeghalmi
Jogállásváros
PolgármesterKarakas Anikó (független)[1]
Irányítószám5530
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség6087 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület125,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″46.925556°N 21.263889°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″46.925556°N 21.263889°E
Vésztő (Békés vármegye)
Vésztő
Vésztő
Pozíció Békés vármegye térképén
Vésztő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vésztő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vésztő város Békés vármegyében, a Szeghalmi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vésztő a vármegye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délnyugati peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.[3]

Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Szomszédai: Bélmegyer, Okány, Körösújfalu, Körösladány, Szeghalom és Újiráz.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Szeghalom és Gyula felől is a két várost összekötő 4234-es úton érhető el. Mezőberénnyel az előbbi útból a déli határszéle közelében kiágazó 4237-es út köti össze, Bélmegyeren keresztül. Körösújfaluval való közúti kapcsolatát a 4222-es út, Komádival a 4222-es illetve a 4223-as utak biztosítják, Okány felől pedig a 4235-ös úton érhető el.

Vonattal a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalán és a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom vasútállomás között közös nyomvonalon fut.) A vasútvonalak állomásainak viszonylatában Vésztő vasútállomás, a 127-es vonal tekintetében Szeghalom vasútállomás és a már megszűnt Kótpuszta megállóhely között, a 128-as vonal tekintetében pedig Okány vasútállomás és Szeghalom között helyezkedik el; fizikailag a város északi részén található, közúti elérését a 42 338-as számú mellékút biztosítja. Vésztő közigazgatási területén létezett amúgy Kótpuszta megállóhely is, a város keleti határszélén, az azonos nevű külterületi városrész északi peremén, közúti elérését a 42 337-as számú mellékút biztosította.

Története

[szerkesztés]

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11–12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. A megélhetési lehetőségeket szinte kizárólag a halászat adta, s az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb, tudományosan alá nem támasztott néveredet-elképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számukra volt vesztő(hely).

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) vármegyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezte saját ellátását, vízimalmok létesültek a Sebes-Körösön, munkába álltak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református volt, templomukat 1782-83-ban építették fel, s 1825-ben bővítették. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kapott; a vasúti közlekedés 1881-ben indult meg.

Bartók Béla az első világháború alatt népdalgyűjtést végzett a nagyközségben. Itt jegyezte le többek között a később közismertté vált Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű népdalt, valamint Angoli Borbála balladáját, amit felhasznált a Tizenöt magyar parasztdal című kompozíciójában. Vésztői munkásságának emléktáblát állítottak, és a városi oktatási intézmények összevonása után róla nevezték el a város Bartók Béla Nevelési Központját.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel, és az élet újjászervezésére a vésztőiek egy kvázi-önálló, kommunista berendezkedésű városállamot alapítottak: a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944. decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig.

1982-ben fejeződtek be a mágor-pusztai ásatások. Az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, itt található a népi írók szoborparkja, valamint ez az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Komáromi Gábor (független)[5]
  • 1994–1998: Kaszai János (FKgP-MSZP-SZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Kaszai János (független)[7]
  • 2002–2006: Kaszai János (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Kaszai János (MSZP)[9]
  • 2010–2014: Molnár Sándor (Vésztőért Egyesület)[10]
  • 2014–2019: Molnár Sándor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Karakas Anikó (független)[12]
  • 2024– : Karakas Anikó (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
7039
6992
6855
6303
6268
6207
6087
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 7% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 32,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (17,2% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 2,4% római katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 36,4% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetes vésztőiek

[szerkesztés]

A vésztői Bartók Béla Nevelési és Általános Művelődési Központ három munkatársa is megkapta a Teleki Blanka-díjat:

  • Lázárné Nagy Margit Katalin tanító, fejlesztő pedagógus (2010)
  • Nyíri Károlyné tanár, munkaközösség-vezető (2011)
  • Kara Istvánné óvodapedagógus, munkaközösség-vezető (2012)

Nevezetességek, turistalátványosságok

[szerkesztés]
  • Mágor-puszta természetvédelmi terület és történelmi emlékhely:
    • Csolt-monostor: 11-12. századi romok. [1]
    • újkőkori múzeum
    • népi írók szoborparkja
  • Sinka István egykori lakóháza
  • Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula)
  • Zsidó temető, kiemelkedő helyi történeti érték. Dr. Bán Edit orvosnő síremléke
  • Világháború emlékmű (Novák István alkotása)
  • Felszabadulási emlékmű (Kiss Nagy András, 1985)

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Vésztő egy 1782–1785-ben készült térképen
    Vésztő egy 1782–1785-ben készült térképen
  • A református templom
    A református templom
  • A Szabó Pál Általános Iskola
    A Szabó Pál Általános Iskola
  • A művelődési ház
    A művelődési ház
  • Sinka István szobra a művelődési ház előtt
    Sinka István szobra a művelődési ház előtt
  • Sinka István egykori háza
    Sinka István egykori háza
  • A Mesterségek Háza
    A Mesterségek Háza
  • Kiállítóhely és képtár
    Kiállítóhely és képtár
  • A Sinka kiállítás részlete
    A Sinka kiállítás részlete
  • A Metykó kiállítás részlete
    A Metykó kiállítás részlete
  • Bartók Béla emléktábla
    Bartók Béla emléktábla
  • A díszkút
    A díszkút
  • A díszkút részlete
    A díszkút részlete
  • Kiss Bálint emléktábla
    Kiss Bálint emléktábla
  • A Csolt-monostor romjai
    A Csolt-monostor romjai

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Szakirodalmi forrásmunkák a településről

[szerkesztés]

Vésztő története, szerk.: Szabó Ferenc, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982, ISBN 9630313405

Vésztő képekben, szerk: Molnár Sándor – Deák Balázs, Vejsze Kulturális Egyesület, 2014, ISBN 9789631222807

Vésztő a szépirodalomban

[szerkesztés]

A településen gyűjtött népdalok

[szerkesztés]
Cím Gyűjtő Év
Sárga csikó, csengő rajta Bartók Béla 1917
Megyen már a hajnalcsillag Bartók Béla 1917
Láttál-e már valaha Bartók Béla 1909
Hej, Vargáné káposztát főz Bartók Béla 1909
Ettem szőlőt, most érik Bartók Béla 1909
Csillag Boris Bartók Béla 1909
A Vargáék ablaka Bartók Béla 1909
Este van már, nyolc óra Bartók Béla 1909
Este van már, csillag van az égen Bartók Béla 1909

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Vésztő
  5. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  7. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  12. ↑ Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Vésztő Helységnévtár
  15. ↑ Vésztő Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]