Vöröslábú őzlábgomba | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Lepiota ignivolvata Bousset & Joss. ex Joss. | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröslábú őzlábgomba témájú kategóriát. |
A vöröslábú őzlábgomba (Lepiota ignivolvata) a csiperkefélék családjába tartozó, Európában honos, lombos és tűlevelű erdőkben élő, nem ehető gombafaj.
A vöröslábú őzlábgomba kalapja 5-10 (13) cm széles, alakja domború, idősen laposan kiterül, közepén púppal. Alapszíne fehér, amit krémszínű vagy szürkésbarna pikkelykék fednek; a közepén a pikkelyek sötétebbek, vörösbarnák-narancsbarnák és teljesen elfedik a kalapbőrt.
Húsa fehéres. Szaga kellemetlen, égett gumihoz hasonló, íze avas.
Sűrű lemezei szabadon állnak. Színük eleinte fehér, idősen krémszínű.
Tönkje 4-9 (10) cm magas és 0,5-0,8 (1) cm vastag. Alakja karcsú, hengeres vagy a tövénél kissé bunkós. Színe fehéres, felszíne sima vagy finoman pikkelyes. Vörösbarnás, narancsbarnás kis gallérja (gallérzónája) viszonylag alacsonyan helyezkedik el a tönkön. Töve nyomásra vagy idősebb korára rózsásbarnásra, tűzpirosra színeződik.
Spórapora fehér. Spórája megnyúlt ellipszoid, orsó alakú, sima, mérete 9-11 x 5,5-6,5 µm.
A gyapjas őzlábgomba, a hasasspórás őzlábgomba vagy a fehér őzlábgomba hasonlít rá.
A vöröslábú őzlábgomba mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
Európában honos. Magyarországon nem gyakori.
Lombos erdőkben (pl. bükkösökben) és fenyvesekben egyaránt előfordul. Augusztustól októberig terem.
Nem ehető.