Vöröstó | |||
Kálvária-kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fekete-Tracz Gabriella (független)[1] | ||
Irányítószám | 8291 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 103 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 58′ 18″, k. h. 17° 43′ 23″46.971711°N 17.723119°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 18″, k. h. 17° 43′ 23″46.971711°N 17.723119°E | |||
Vöröstó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vöröstó község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
A Balaton-felvidéken, Nagyvázsonytól délkeletre fekvő település. Főutcája a 73 113-as út, ami Barnag és Mencshely külterületei közt húzódik 6,6 kilométer hosszban, kelet-nyugati irányban, de egy korlátozott forgalmú önkormányzati út vezet innen Nagyvázsony központjába is.
A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkorszakból származó csiszolt kőszerszámok, kőbalták kerültek elő. A falu a török megszállás alatt elnéptelenedett, 1671-ben már csak mint pusztát említették. Egykori lakói a közeli Vanyolára költöztek. 1652-ben a környező településekkel együtt a Zichy család kapta meg Vöröstót adományként, ők 1714-ben a faluba szlovák családokat telepítettek, azok azonban egy éven belül megszöktek innen. 1722-ben Honbachból származó németeket telepítettek Vöröstóra, akik borkereskedelmük révén felvirágoztatták a falut.
A település a 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott. 1910-ben 300 lakosából 56 magyar, 244 német volt. Ebből 293 római katolikus, 6 evangélikus volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 83 | 84 | 81 | 124 | 89 | 104 | 103 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 37% németnek mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 14,8% (13,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 33,7% németnek, 1,1% cigánynak, 7,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 3,4% református, 1,1% evangélikus, 3,4% egyéb keresztény, 14,6% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[12]