Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
John Lennon Walls and Bridges | ||||
nagylemez | ||||
Megjelent | 1974. október 4. 2005. november 7. (CD kiadás) | |||
Felvételek | Los Angeles 1974. június – július | |||
Stílus | Rock | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 46 perc 02 mp | |||
Kiadó | Apple Records/EMI | |||
Producer | John Lennon | |||
Kritikák | ||||
| ||||
John Lennon-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
1974. október 4-én megjelent John Lennon brit énekes, zeneszerző ötödik szólóalbuma, a Walls and Bridges. A felvételek és az album megjelenése idején külön élt Yoko Onótól. Az album épp az „elveszett hétvége”, egy 18 hónapos időszak közepén jelent meg.
1973 őszén, amikor a Mind Games megjelent, Lennon May Pang nevű asszisztens-szeretőjével Los Angelesbe utazott, hogy egy rock and roll albumot vegyen fel Phil Spector segítségével. Mivel a felvételek alatt folyamatosan részeg volt és Spector egy időre eltűnt a kész dalokkal, Lennonnak a készülő album nagy részét még 1974-ben újra fel kellett vennie. Ebből lett az 1975 elején megjelent Rock 'n' Roll.
Az év első felét Lennon folyamatos tivornyázással töltötte Pang és néhány régi cimbora – Ringo Starr, Keith Moon és Harry Nilsson – társaságában. Közreműködött Starr Goodnight Vienna című albumán (1973-ban ő írta az "I'm the Greatest" című dalt a Ringo című albumra), Elton Johnnal készített felvételeket és Nilsson Pussy Cats című albumának volt a producere. Az év közepére azonban már elég dalt írt ahhoz, hogy egy új albumot vegyen fel. Júniusban New Yorkba utazott, hogy elpróbálja és felvegye a dalokat, a saját maga által toborzott zenészek segítségével, néhány régi ismerős társaságában (Jim Keltner dobolt és Jesse Ed Davis gitározott).
Az album producere megint Lennon volt. Sokak szerint előző albumánál slágeresebb a hangzása, a dalszövegek szerint azonban hiányzott neki Ono. A "Going Down on Love", a "What You Got", a "Bless You" és a "Nobody Loves You (When You're Down and Out)" Lennon szomorúságáról szólnak. A "Steel and Glass" és a "Scared" volt Lennon két önvallomása.
Ennek ellenére Lennon két legfelemelőbb dala, a "Whatever Gets You Thru the Night" és a "#9 Dream" is ezen az albumon hallható. Az előbbi, melyben Elton John zongorázik és vokálozik, az album megjelenésének hetében az USA-ban az első lett. Mivel Lennon elvesztett egy fogadást, amit Eltonnal kötött a dal sikerére vonatkozóan, november 28-án fellépett Elton John Madison Square Garden-beli koncertjén, ahol előadták a dalt. Eljátszották még a Beatlestől az "I Saw Her Standing There"-t és a "Lucy in the Sky with Diamonds"-t, valamint Elton új dalát, melyben Lennon vokálozott. A színfalak mögött Lennon találkozott Onóval, és eldöntötték, hogy újra együtt fognak élni.
Ritka látogatásainak egyikén Lennon fia, Julian a "Ya Ya" című dalban dobolt. Lennon az album végére tette a dalt ezzel a megjegyzéssel: „Julian Lennon dobol, a Papa zongorázik és énekel”. Julian amikor értesült erről, azt mondta, hogy jobban dobolt volna, ha tudja, hogy ki akarják adni a dalt.
Amellett, hogy az USA-ban első helyet ért el és aranylemez lett, Nagy-Britanniában a 6. helyet érte el. A Mind Gameshez hasonlóan ezt sem tartják annyira jónak, mint a John Lennon/Plastic Ono Bandet vagy az Imagine-t. Elton John szerint a Walls and Bridges a legjobb szólóalbum a Beatles tagjaitól.
2005. november 7-én megjelent az album felújított és újrakevert változata új borítóval, két új dallal és egy interjúval: "Whatever Gets You Thru the Night (live with Elton John)", "Nobody Loves You When You're Down and Out (alternate version)" és "John Interviewed By Bob Mercer".
Minden dalt John Lennon írt, kivéve, ahol jelölve van.