Werndorf
| Werndorf | |||
 | |||
| Légifelvétel Werndorfról. A háttérben Graz. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Graz-környéki járás | ||
| Irányítószám | 8402 | ||
| Körzethívószám | 03135 | ||
| Forgalmi rendszám | GU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2365 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 309 m | ||
| Terület | 6,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 55′ 16″, k. h. 15° 28′ 52″46.921111°N 15.481111°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 16″, k. h. 15° 28′ 52″46.921111°N 15.481111°E | |||
| Werndorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Werndorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Werndorf osztrák község Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 2307 lakosa volt.
Fekvése
[szerkesztés]
Werndorf a Grazi-medencében fekszik a Mura jobb partján, Graztól kb. 15 km-re délre. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik, amelynek részei a következők: Bahnsiedlung, Himmelreich, Nordsiedlung, Sensenwerk, Siedlungen, Westsiedlung (Sdlg)
A környező önkormányzatok: nyugatra Wundschuh, északra Kalsdorf bei Graz, keletre Fernitz-Mellach, délre Wildon.
Története
[szerkesztés]Werndorfot először 1144-ben említik, amikor III. Konrád király a reini apátságnak adományozta a falut, amely ezután több mint 700 évig kolostori birtok maradt.
1532-ben a Kőszeg ostromából visszavonuló törökök kifosztották Werndorfot. 1680-ban pestis pusztított a faluban, amelynek emlékére ma is látható keresztet állítottak.
1809. július 1-én a werndorfi parasztok rátámadtak Napóleon fosztogató katonáira. Az összecsapásnak egy francia katona és egy helybeli esett áldozatul, valamint 7 werndorfi megsebesült.
1848-ban a feudális birtokok felszámolása után megalakultak a községi önkormányzatok: Werndorf ennek során Kaldorf tanácsához került. 1898-ban a déli vasút (Bécs-Trieszt) vonalán megállót létesítettek Werndorfban. A községi képviselők vitái miatt a tartományi gyűlés 1914 februárjában úgy határozott, hogy Werndorfot önállósítják, de az első világháború miatt a tényleges szétválasztásra csak 1917-ben került sor.
Lakosság
[szerkesztés]A werndorfi önkormányzat területén 2017 januárjában 2307 fő élt. A lakosságszám 1890 óta gyarapodó tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból a környező településekre kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 91,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 4,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 83,1%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 1,4% mohamedánnak, 11% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (95,3%) mellett a szlovének (1,5%) és a horvátok (1,1%) alkották.
Látnivalók
[szerkesztés]- a werndorfi kápolna
- a magántulajdonban lévő biciklimúzeum
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 60655 – Werndorf. Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Werndorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
