Weyregg am Attersee | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Kerület | Vöcklabrucki | ||
Járás | Vöcklabrucki járás | ||
Irányítószám | 4852 | ||
Körzethívószám | 07664 | ||
Forgalmi rendszám | VB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1588 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 482 m | ||
Terület | 54,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 13° 34′ 29″47.900278°N 13.574722°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 13° 34′ 29″47.900278°N 13.574722°E | |||
Weyregg am Attersee weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Weyregg am Attersee témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Weyregg am Attersee osztrák község Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 1588 lakosa volt.
Weyregg am Attersee Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában helyezkedik el, az Attersee keleti partján. Legfontosabb folyóvizei a Weyregger Bach és a Miglbach. Legmagasabb pontja a Gahberg (864 m). Területének 61,9%-a erdő, 15% áll mezőgazdasági hasznosítás alatt. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Alexenau (43 lakos 2018-ban), Bach (271), Gahberg (82), Miglberg (80), Reichholz (187), Seeberg (35), Steinwand (91) és Weyregg am Attersee (799).
A környező önkormányzatok: délen Steinbach am Attersee, délnyugaton Nußdorf am Attersee, nyugaton Attersee am Attersee, északon Schörfling am Attersee, északkeleten Aurach am Hongar, keleten Altmünster.
A tó vízszintje alatt talált régészeti leletek tanúsága szerint Weyregg területén állt mintegy 5800 évvel ezelőtt az alpesi tavak partján cölöpházakat építő neolitikus kultúra feltehetően legnagyobb ausztriai települése. A leleteket a Mondsee-kultúrára és az 500 évvel későbbi Attersee-kultúrára lehet szétbontani. A római időkből egy kikötő maradványai láthatóak a vízben, akár szabad szemmel is; a hasonlóak nagyon ritkák az Alpoktókl északra fekvő tavakon. Ezenkívül legalább négy, a 2. század végén épült római villát is feltártak, közülük volt amelyiket mozaikokkal díszítettek és padlófűtéssel láttak el.
A népvándorlás során a régióba germán bajorok költöztek és a 12. századig a térség a Bajor Hercegséghez tartozott; ekkor átkerült az Osztrák Hercegséghez. Weyregget először 1372-ben említik írásos források. 1490-től az Enns-fölötti Ausztria része volt. A falu a középkorban Kogl várának uradalmához tartozott. 1511-ben a parasztok fellázadtak a vár adószedői ellen. 1742-ben egy weyreggi zarándokokat szállító komp elsüllyedt a tavon és 88 ember vízbe fulladt. A weyreggi kastélyt (egy 1668-as térkép szerint egyszerű, négyszügletes épület volt) 1792-ben lebontották. A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták a franciák.
A községi tanács 1850-ben alakult meg. Ekkor még hozzá tartozott Steinbach is, amely 1886-ban vált önállóvá. Az 1938-as Anschluss után Weyregg az Oberdonaui gauhoz tartozott, majd a háború után visszakerült Felső-Ausztriához.
A Weyregg am Attersee-i önkormányzat területén 2018 januárjában 1588 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját 1622 fővel, majd visszaesett, ám az utóbbi években ismét növekedésnek indult. 2015-ben a helybeliek 96,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 91,9%-a római katolikusnak, 3,2% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 2,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a községben.