Wildendürnbach | |||
A Szt. Péter-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Mistelbachi járás | ||
Irányítószám | 2164 | ||
Körzethívószám | 02523 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1574 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 203 m | ||
Terület | 53,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 45′, k. h. 16° 32′48.750000°N 16.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 16° 32′48.750000°N 16.533333°E | |||
Wildendürnbach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wildendürnbach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wildendürnbach osztrák község Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 1550 lakosa volt.
Wildendürnbach a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a cseh határ mentén. Területének 12,4%-a erdő, 79,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést, illetve településrészt egyesít: Alt-Prerau (18 lakos 2021-ben), Neuruppersdorf (453), Pottenhofen (259) és Wildendürnbach (820).
A környező önkormányzatok: keletre Ottenthal, délkeletre Falkenstein, délre Neudorf im Weinviertel, nyugatra Hevlín, északnyugatra Hrabětice és Hrušovany nad Jevišovkou, északra Nový Přerov, északkeletre Dobré Pole (utóbbi öt Csehországban).
Wildendürnbachot 1000 körül alapították a Plain-Hardegg grófok. Írásban először 1267-ben említik.
A második világháború végén a faluért heves harcok dúltak. 1945. április 20-án a légitámadásokban 50 házat ért találta, több épület megsemmisült. Április 21-én a német csapatok visszavonultak és a Vörös Hadsereg április 22-én elfoglalta Wildendürnbachot, de Pottenhofenben még egy hétig folytak az összecsapások, melyeknek több polgári áldozata is volt.
A wildendürnbachi önkormányzat területén 2020 januárjában 1550 fő élt. A lakosságszám 1939-ben érte el csúcspontját 2767 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,7 az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 96%-a római katolikusnak, 1,6% mohamedánnak, 1,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (94,9%) mellett a bosnyákok (1,4%) és a csehek (1,3%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 1 568
|
2018 | 1 574
|