William Henry Chamberlin

William Henry Chamberlin
Született1897. február 17.[1][2][3]
Brooklyn[4]
Elhunyt1969. szeptember 12. (72 évesen)[1][2]
St. Moritz[5]
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozásatörténész, újságíró
IskoláiHaverford College
KitüntetéseiGuggenheim-ösztöndíj (1931)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz William Henry Chamberlin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

William Henry Chamberlin (Brooklyn, 1897. február 17. – St. Moritz, 1969. szeptember 12.) amerikai történész és újságíró. Több könyvet írt a hidegháborúról, a kommunizmusról és az Egyesült Államok külpolitikájáról, köztük az 1917–1921-es orosz forradalomról (1935). Ez utóbbit Oroszországban írta 1922 és 1934 között, míg a The Christian Science Monitor moszkvai tudósítója volt.

Amíg a Szovjetunióban élt, kommunista szimpatizáns volt. Ezután fokozatosan antikommunistává vált. Azt jósolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása a második világháborúba segítené a kommunizmus terjeszkedését Európában és Ázsiában, ezért non-intervencionista (be nem avatkozás-párti) volt.

Neveltetése

[szerkesztés]

Chamberlin Brooklynban született, és pennsylvaniai iskolákban, majd a Haverford College-ban tanult. 25 éves korában Greenwich Village-be költözött, ahol mélyen érintette a kulturális bohémség és a bolsevik politika. Heywood Brounnak, a New York Tribune könyvkiadójának dolgozott. A. C. Freeman álnév alatt is közölt, és szocialista pacifista volt, aki támogatta a Szovjetunió-beli kommunizmust.

Szovjet szimpatizáns

[szerkesztés]

Fiatalemberként érkezett a Szovjetunióba, és hamarosan munkát talált a Christian Science Monitornál, ahol 1940-ig dolgozott. Ugyanakkor a Manchester Guardian moszkvai tudósítója volt. Kezdetben marxista volt, és szimpatizált a kommunista forradalommal. Ott-tartózkodása alatt kritikussá vált. Első könyve, az 1930-ban megjelent Soviet Russia (Szovjet Oroszország) részletesen ismertette az új gazdaságpolitikát, és összességében támogatta az 1917-es oroszországi forradalmak által előidézett változásokat.

Ennek ellenére kétségei voltak. Tartózkodása vége felé meggyőződött a kommunista politika hibáiról. Orosz származású feleségével, Sonyával az Egyesült Államokban találkozott, ahova az családjával bevándorolt. 1932-ben és 1933-ban Ukrajnába és az észak-kaukázusi országokba látogatott. Tanúja volt a holodomornak, amelyet az erőszakos kollektivizálás eredményezett.

Antikommunista fordulat

[szerkesztés]

Miután elhagyta a Szovjetuniót, Németországba ment, ahol a nácizmus tapasztalatai meggyőzték őt a kollektivizmus és általában az abszolutizmus veszélyeiről. Meggyőződött az emberi jogok fontosságáról és hogy mennyire lényegesek az az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának módosításai. A Monitor kelet-ázsiai tudósítójaként megismerte a japán militarizmust, erről írta Japan Over Asia c. könyvét. Innen Franciaországba került.

Az USA-ba való visszatérés után Washingtonban, majd Cambridge-ben, Massachusettsben élt. Későbbi munkájának nagy része a kommunizmus, a szocializmus és a kollektivizmus egyéb formáinak kritizálására irányult. Folytatta a tudományos könyvek és a népszerűbb cikkek írását is. A The Confessions of an Individualist (Egy individualista vallomása) c. önéletrajza 1940-ben jelent meg, röviddel a Russian Review-vel való együttműködése előtt. Ez 28 évvel későbbi, agyi érkatasztrófa okozta haláláig tartott.

Meggyőződése volt, hogy az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kívül kellene maradjon a második világháborún, ezzel megelőzhetnék a kommunizmus elterjedését Európában és Ázsiában, Németország, illetve Japán jelentenék az akadályt.

Művei

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Soviet Russia: A Living Record and a History Little, Brown & Company, 1930[6]
  • Russia's Iron Age (1934)[7]
  • The Russian Revolution 1917-1921 (1935)[8]
  • Collectivism: A False Utopia] (1937)
  • The Confessions of an Individualist (1940)
  • The World's Iron Age (The Macmillan Company, New York) 1941
  • Canada, Today and Tomorrow (1942)
  • The Russian Enigma (1943)[9]
  • The Ukraine: A Submerged Nation (The Macmillan Company, New York) 1944
  • America: Partner in World Rule (Vanguard Press, 1945)
  • Blueprint for World Conquest 1946[10]
  • The European Cockpit (The Macmillan Company, New York City) 1947
  • The Evolution of a Conservative 1959[11]
  • America's Second Crusade. Chicago: Regnery, 1962[12]
  • Appeasement: Road to War. 1962
  • The German Phoenix (1965)[13]
  • Beyond Containment. Chicago: Regnery, 1983
  • Japan Over Asia
  • Soviet Planned Economic Order
  • World Order or Chaos

Cikkek

[szerkesztés]
  • "Our Totalitarian Radicals", The Freeman: Ideas on Liberty, 1969. április[14]
  • "The Morality of Capitalism", The Freeman: Ideas on Liberty, 1957. január, Vol. 7 No. 1.[15]
  • "Turgenev: The Eternal Romantic", Russian Review, Vol. 5, No. 2 (1946. tavasz), pp. 10–23.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ a b Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  5. ↑ Freebase-adatdump. Google
  6. ↑ http://hdl.handle.net/2027/uc1.b3849348
  7. ↑ https://archive.org/details/russiasironage028579mbp
  8. ↑ Archivált másolat. [2008. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
  9. ↑ https://archive.org/stream/russianenigmaani008926mbp#page/n9/mode/2up
  10. ↑ http://hdl.handle.net/2027/mdp.39015003578005
  11. ↑ http://hdl.handle.net/2027/uc1.b3386744
  12. ↑ Archivált másolat. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
  13. ↑ http://hdl.handle.net/2027/mdp.39015020697622
  14. ↑ Archivált másolat. [2014. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
  15. ↑ http://www.fee.org/publications/the-freeman/article.asp?aid=7341[halott link]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Henry Chamberlin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]