Wundschuh | |||
A főtér és a Szt. Miklós-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Graz-környéki járás | ||
Irányítószám | 8142 | ||
Körzethívószám | 03135 | ||
Forgalmi rendszám | GU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1599 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 322 m | ||
Terület | 12,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 55′ 35″, k. h. 15° 27′ 04″46.926389°N 15.451111°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 35″, k. h. 15° 27′ 04″46.926389°N 15.451111°E | |||
Wundschuh weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wundschuh témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wundschuh osztrák község Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 1598 lakosa volt.
Wundschuh a Grazi-medencében fekszik, a Kaiserwald erdejénél, kb. 12 km-re délre Graztól. Nyugati részén található a Poniglbach folyó mentén mesterségesen létrehozott, négy nagyobb és több kisebb tóból álló Wundschuher Teiche tórendszer. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Forst (125 lakos 2015-ben), Gradenfeld (175), Kasten (385), Ponigl (111) és Wundschuh (749).
A környező önkormányzatok: nyugatra Dobl-Zwaring, északnyugatra Premstätten, északkeletre Kalsdorf bei Graz, keletre Werndorf, délre Wildon.
Wundschuh templomát 1100 körül alapították, akkor még kápolnaként, ma a plébániatemplom áll a helyén. Sokáig a hengsbergi pap látta el a hívek lelki gondozását, csak a 17. század közepén kapott a falu külön káplánt és 1785-ben vált önálló egyházközséggé. Wundschuh a középkorban és a kora újkorban a neuschlossi uradalomhoz tartozott, míg 1848-ban a feudális birtokrendszer megszűntével 1850-ben megalakulhatott a községi tanácsa.
1938-tól, miután a Német Birodalom annektálta Ausztriát, a Stájerországi reichsgauhoz tartozott, a második világháború után pedig a brit megszállási zónához került.
A wundschuhi önkormányzat területén 2017 januárjában 5934 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból a környező településekre kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 93,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 4,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 90,8%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 5,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban.