Xenon-hexafluorid | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 13693-09-9 | ||
PubChem | 139546 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | XeF6 | ||
Moláris tömeg | 245,28 g mol-1 | ||
Sűrűség | 3,56 g cm-3 | ||
Olvadáspont | 49,25 °C | ||
Forráspont | 75,6 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | vízzel reakcióba lép | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A xenon-hexafluorid egy nemesgázvegyület, melynek kémiai képlete XeF6, a xenon három biner (kétkomponensű) fluorvegyülete közül a legnagyobb értékű. A másik kettő a XeF2 és a XeF4. Mindhárom vegyület exergonikus és szobahőmérsékleten stabil. A csoportban a legerősebb fluorozószer a XeF6. Szobahőmérsékleten színtelen szilárd anyag, könnyen szublimál, gőzei sárga színűek.
A xenon-hexafluorid előállítható, ha XeF2-ot 6 MPa nyomáson, mintegy 300 °C hőmérsékleten hosszú ideig melegítünk.
NiF2 katalizátorral a folyamat 120 fokon is végbemegy, akár már 1:5 xenon-fluor mólarány esetén is.[1]
A XeF6 felépítését több év alatt sikerült megállapítani, ami a XeF2 és a XeF4 feltérképezéséhez képest hosszú idő. Gáz halmazállapotban a vegyület monomer. A vegyértékelektronpár-taszítási elmélet szerint hat fluorid ligandum és egy szabad elektronpár jelenléte esetén a molekula szerkezete nem teljesen oktaéderesen szimmetrikus. Ehelyett – ahogy azt az elektrondiffrakciós vizsgálatok és a magas szintű számítások megmutatták – a C3v pontcsoportba tartozik. Az Oh pontcsoportra kiszámított energiaérték szignifikánsan nem különbözik a molekula energiájától, ami azt jelzi, hogy az energiafelszínen sekély a minimumhely. Konrad Seppelt, a nemesgázok és a fluorkémia egyik nagytekintélyű professzora azt mondta, hogy „a szerkezetet legjobban egy mobilis elektronpárral lehet jellemezni, mely az oktaéder síkjain és élein is halad, és így folyamatosan, dinamikusan torzítja a molekula alakját.”[2]
A 129Xe és a 19F NMR spektroszkópiás vizsgálata arra utal, hogy a vegyület oldatban tetramer szerkezetű. Négy egyenértékű xenonatom helyezkedik el a tetraéder négy sarkában, s ezt veszi körbe az állandóan mozgásban lévő 24 fluoratom, melyek helyzetüket „fogaskerék rendszerben” változtatják.[forrás?]
A XeF6 6 különböző alakban kristályosodik ki,[3] melyek közül az egyikben XeF+5 ionok és F− hidak találhatók.[4]
A xenon-hexafluorid hidrolízise többlépcsős, melynek végterméke xenon-trioxid:[5]
Az XeF6 Lewis-savként viselkedik, egy vagy két fluorid aniont tud megkötni:
Az oktafluoroxenát(VI) anion sói (XeF2−8) nagyon stabilak, csak 400 °C fölött bomlanak el.[6][7][8] Ez az anion - a nitrozónium sójának, a nitrozónium-oktafluoroxenát(VI) (NO)2XeF8 egykristály röntgendiffrakciós vizsgálata alapján - négyzetes antiprizmás geometriájú.[9] A nátrium és a kálium sói közvetlenül a nátrium-fluoridból és a kálium-fluoridból alakulnak ki.[8]
Ezek termikusan kevésbé stabilak, mint a cézium és a rubídium sók, melyek előállításában az első lépés a heptafluoroxenát-sók létrehozása:
Ezeket azután a sárga[10] oktafluoroxenát sók előállításához rendre 50 °C-on, illetve 20 °C-on pirolizálják:[6][7][8]
Ezek a sók vízben hidrolizálva különböző xenon és oxigén tartalmú vegyületeket képeznek.[8]
A xenon másik két biner fluorvegyülete nem képez ilyen stabil adduktumokat fluorid ionokkal.
A XeF6 erős fluorid akceptorokkal reakcióba lép. Ilyen például a RuF5[4] és a BrF3·AuF3,[11] ezekkel kémiai reakció során XeF+5 kation jön létre: