Yakama rezervátum

Yakama rezervátum
Ország Amerikai Egyesült Államok
Település
Elhelyezkedése
Yakama rezervátum (Egyesült Államok)
Yakama rezervátum
Yakama rezervátum
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 46° 14′ 00″, ny. h. 120° 49′ 19″46.233333°N 120.821944°WKoordináták: é. sz. 46° 14′ 00″, ny. h. 120° 49′ 19″46.233333°N 120.821944°W
A rezervátum térképe

A Yakama rezervátum az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Klickitat és Yakima megyéiben elhelyezkedő indián rezervátum. A rezervátum fenntartója a szövetségi kormány által elismert Confederated Tribes and Bands of the Yakama Nation.[1]

A területen klickitat, palus, walla walla, wanapum, wenatchi, wishram és yakama indiánok élnek.[2]

Történet

[szerkesztés]

A rezervátum 1855-ben jött létre az Isaac Stevens (Washington Territórium kormányzója) és a yakama törzs által megkötött egyezmény értelmében. Egyes indián vezetők úgy gondolták, hogy a törzs képviselőinek nem volt joga a megállapodás aláírására; a vita a yakima háborúhoz vezetett.

Az 1878-as bannock háborút követően az északi pajut indiánokat Nevadából a yakama rezervátumba telepítették át. Habár többségük nem volt érintett az összetűzésben, egy évtizedet kellett várniuk, mire visszatérhettek lakóhelyükre.[3] A pajutok csak akkor költöztek haza, amikor a nyugati sosonokkal közös rezervátumba kerülhettek.[4]

1994-ben a törzsi tanács az 1855-ös egyezménnyel összhangban a rezervátum nevét Yakimáról Yakamára módosította,[5] azonban a kiejtés változatlan maradt.[6]

A 2015-ös erdőtüzek után a törzs az elégett fák kitermelésébe kezdett.[7]

Földrajz

[szerkesztés]

A rezervátum Washington állam délkeleti részén, a Cascade-hegységtől keletre fekszik. A Népszámlálási Hivatal adatai alapján területe 5661,56 km²; népessége 2000-ben 31 799 fő volt. A terület legnagyobb települése a Yakima megyében elhelyezkedő Toppenish.

A rezervátum négyötöde a szövetségi kormány által az indiánok számára fenntartott terület,[8] a maradék 20% magántulajdonban áll.[9] 166 hektáron cserjés sztyeppe terül el, ahol 2014-ben tizenötezer vadlovat figyeltek meg; ez sokkal több, mint amit a terület el tud látni.[10]

Települések

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

A térségben magas a szegénység és a munkanélküliség: egy 2005-ös felmérés szerint a családok 42,8%-a él szegénységben. A hajléktalanok aránya is magas: 2017-ben 1580-an vártak lakásra.[11] 2016-ban 130 kilakoltatott személy tábort létesített;[12] a törzs tagjai ideiglenes megoldásként kunyhókat építettek, azonban ezekben nincs vezetékes víz.[13]

A rezervátum fenntartója erdőgazdálkodással is foglalkozik; a fűrészüzem többszáz embernek biztosít munkát.[7] A törzs kaszinót is üzemeltet; a létesítmény egyike azon indián kaszinóknak, ahol nem lehet alkoholt vásárolni.[14]

Közigazgatás

[szerkesztés]

A rezervátum irányítása a törzs tagjai által választott, tizennégy tagból álló bizottság feladata.[8]

1963-tól a 280-as számú törvény értelmében a vétségek és közlekedési kihágások kivételével minden büntető- és polgárjogi esetben Washington állam járhat el.[15] 1983 és 1993 áprilisa között a rezervátumban tizenhárom nőt öltek meg és további kettő eltűnt; mivel egyik ügyet sem oldották meg, a Szövetségi Nyomozó Irodával szembeni bizalom csökkent.[16] 2016-ban a törzs visszakapta intézkedési jogkörét.[15]

A rezervátum területén (a kaszinóban, a boltban és a rendezvényeken is) alkoholtilalom van érvényben;[17] 2000-ben ezt a nem a törzshöz tartozók által birtokolt magánterületekre is kiterjesztették.[18] Washington állam beperelte a törzset,[9] azonban a keresetet elutasították, mivel a rendelkezést akkor még nem vezették be.[8][19] 2001-ben a kerületi ügyvéd azt javasolta, hogy a tilalmat a nem a törzs fennhatósága alá tartozó magánterületeken ne vezessék be.[19]

A rezervátumban évtizedek óta probléma a drogfogyasztás.[14] Ugyan a marihuána Washington államban legális, a törzs a rezervátumban betiltaná azt.[20]

Közbiztonság

[szerkesztés]

2018 februárjában a bűnözési ráta emelkedése miatt a törzsi tanács szigorúbb büntetéseket vezetett be; a törzs tagjai a halászati és vadászati jogosultságuk mellett akár tagsáukat is elveszthetik, míg a kívülállókat kiutasíthatják a rezervátum területéről.[21]

2019 júniusában a White Swanben történt gyilkosság után a tanács a kábítószerhasználat és az erőszakos cselekmények számának növekedése miatt a fiatalokkal szemben kijárási tilalmat vezetett be, valamint a bűncselekmények bejelentésére szolgáló vonalat indított; emellett lopás és bántalmazás miatt kiszabható büntetési tételeket megemelték.[22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Barry Pritzker: A Native American Encyclopedia: History, Culture, and Peoples. (angolul) Oxford: Oxford University Press. 2000. 260. o. ISBN 9780195138771 Hozzáférés: 2020. április 19.  
  2. ↑ Indian Entities Recognized by and Eligible To Receive Services From the United States Bureau of Indian Affairs. (angolul) Federal Register, LXXXIV. évf. 22. sz. (2019. február 1.) 1201. o. Hozzáférés: 2020. április 19.
  3. ↑ Omer C. Stewart: Canfield: Sarah Winnemucca of the Northern Paiutes. (angolul) Journal of California and Great Basin Anthropology, V. évf. 2. sz. (1983) 268. o. Hozzáférés: 2020. április 20.
  4. ↑ History (angol nyelven). Shopai Tribes. [2015. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  5. ↑ ’Yakamas’ Alter Spelling Of Tribe (angol nyelven). The Seattle Times, 1994. január 26. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. ↑ Clifford E. Trafzer: Infant Mortality on the Yakama Indian Reservation, 1914–1964. In Clifford E. Trafzer – Diane E. Weiner: Medicine Ways: Disease, Health, and Survival Among Native Americans. (angolul) Lanham (Maryland): AltaMira Press. 2001. 91. o.  
  7. ↑ a b Timothy Brown: For Native Foresters, Land Management About More than Economics and Timber (angol nyelven). Yale School of Forestry & Environmental Studies, 2016. május 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. ↑ a b c Mark T. Baker: The Hollow Promise of Tribal Power to Control the Flow of Alcohol into Indian Country. (angolul) Virginia Law Review, LXXXVIII. évf. 3. sz. (2002. május) 685–737. o. doi Hozzáférés: 2020. április 20.
  9. ↑ a b Robert J. Haupt: „Never Lay a Salmon on the Ground with His Head Toward the River”: State of Washington Sues Yakamas over Alcohol Ban. (angolul) American Indian Law Review, XXIV. évf. 1. sz. (2001. január 1.) 67–87. o. Hozzáférés: 2020. április 20.
  10. ↑ Kate Prengaman: Yakima land can’t sustain growing wild horse population. (angolul) Yakima Herald-Republic, (2014. január 6.)
  11. ↑ Yakama Nation Conservation Reserve Enhancement Program (angol nyelven). United States Department of Agriculture, Farm Service Agency, 2005. szeptember. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. ↑ Yakama Nation building tiny houses for homeless (angol nyelven). The Spokesman-Review, 2016. október 11. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  13. ↑ Lauren Dake: The quiet crisis: mass eviction shows toll of homelessness on Native Americans (angol nyelven). The Guardian, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  14. ↑ a b Maria L. La Ganga: Yakama tribe just says no to Washington state’s legal pot market (angol nyelven). Los Angeles Times, 2013. december 21. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  15. ↑ a b Phil Ferolito: Yakamas celebrate return of jurisdiction over civil, criminal law (angol nyelven). Yakima Herald-Republic, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  16. ↑ Timothy Egan: 13 Unsolved Deaths Feed Indian Mistrust of F.B.I. (angol nyelven). The New York Times, 1993. április 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  17. ↑ Tribe Votes to Go Dry (angol nyelven). Los Angeles Times, 2000. április 8. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  18. ↑ Indians and Washington State Are at Odds Over Alcohol Ban (angol nyelven). The New York Times, 2000. október 10. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  19. ↑ a b Feds will enforce existing liquor laws (angol nyelven). Associated Press, 2001. április 1. [2019. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  20. ↑ Jonathan Kaminsky: Indian tribe seeks pot business ban in part of Washington state (angol nyelven). Reuters, 2014. március 24. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  21. ↑ Phil Ferolito: Yakamas declare public safety crisis, call for harsher punishment for criminals on reservation (angol nyelven). Yakima Herald-Republic, 2018. február 9. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  22. ↑ Mihir Zaveri: Killing of 5 on Indian Reservation Underscores Challenge With Violent Crime (angol nyelven). The New York Times, 2019. június 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yakama Indian Reservation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]