Yakama rezervátum

Yakama rezervátum
Ország Amerikai Egyesült Államok
Település
Elhelyezkedése
Yakama rezervátum (Egyesült Államok)
Yakama rezervátum
Yakama rezervátum
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 46° 14′ 00″, ny. h. 120° 49′ 19″46.233333°N 120.821944°WKoordináták: é. sz. 46° 14′ 00″, ny. h. 120° 49′ 19″46.233333°N 120.821944°W
A rezervátum térképe

A Yakama rezervátum az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Klickitat és Yakima megyéiben elhelyezkedő indián rezervátum. A rezervátum fenntartója a szövetségi kormány által elismert Confederated Tribes and Bands of the Yakama Nation.[1]

A területen klickitat, palus, walla walla, wanapum, wenatchi, wishram és yakama indiánok élnek.[2]

Történet

[szerkesztés]

A rezervátum 1855-ben jött létre az Isaac Stevens (Washington Territórium kormányzója) és a yakama törzs által megkötött egyezmény értelmében. Egyes indián vezetők úgy gondolták, hogy a törzs képviselőinek nem volt joga a megállapodás aláírására; a vita a yakima háborúhoz vezetett.

Az 1878-as bannock háborút követően az északi pajut indiánokat Nevadából a yakama rezervátumba telepítették át. Habár többségük nem volt érintett az összetűzésben, egy évtizedet kellett várniuk, mire visszatérhettek lakóhelyükre.[3] A pajutok csak akkor költöztek haza, amikor a nyugati sosonokkal közös rezervátumba kerülhettek.[4]

1994-ben a törzsi tanács az 1855-ös egyezménnyel összhangban a rezervátum nevét Yakimáról Yakamára módosította,[5] azonban a kiejtés változatlan maradt.[6]

A 2015-ös erdőtüzek után a törzs az elégett fák kitermelésébe kezdett.[7]

Földrajz

[szerkesztés]

A rezervátum Washington állam délkeleti részén, a Cascade-hegységtől keletre fekszik. A Népszámlálási Hivatal adatai alapján területe 5661,56 km²; népessége 2000-ben 31 799 fő volt. A terület legnagyobb települése a Yakima megyében elhelyezkedő Toppenish.

A rezervátum négyötöde a szövetségi kormány által az indiánok számára fenntartott terület,[8] a maradék 20% magántulajdonban áll.[9] 166 hektáron cserjés sztyeppe terül el, ahol 2014-ben tizenötezer vadlovat figyeltek meg; ez sokkal több, mint amit a terület el tud látni.[10]

Települések

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

A térségben magas a szegénység és a munkanélküliség: egy 2005-ös felmérés szerint a családok 42,8%-a él szegénységben. A hajléktalanok aránya is magas: 2017-ben 1580-an vártak lakásra.[11] 2016-ban 130 kilakoltatott személy tábort létesített;[12] a törzs tagjai ideiglenes megoldásként kunyhókat építettek, azonban ezekben nincs vezetékes víz.[13]

A rezervátum fenntartója erdőgazdálkodással is foglalkozik; a fűrészüzem többszáz embernek biztosít munkát.[7] A törzs kaszinót is üzemeltet; a létesítmény egyike azon indián kaszinóknak, ahol nem lehet alkoholt vásárolni.[14]

Közigazgatás

[szerkesztés]

A rezervátum irányítása a törzs tagjai által választott, tizennégy tagból álló bizottság feladata.[8]

1963-tól a 280-as számú törvény értelmében a vétségek és közlekedési kihágások kivételével minden büntető- és polgárjogi esetben Washington állam járhat el.[15] 1983 és 1993 áprilisa között a rezervátumban tizenhárom nőt öltek meg és további kettő eltűnt; mivel egyik ügyet sem oldották meg, a Szövetségi Nyomozó Irodával szembeni bizalom csökkent.[16] 2016-ban a törzs visszakapta intézkedési jogkörét.[15]

A rezervátum területén (a kaszinóban, a boltban és a rendezvényeken is) alkoholtilalom van érvényben;[17] 2000-ben ezt a nem a törzshöz tartozók által birtokolt magánterületekre is kiterjesztették.[18] Washington állam beperelte a törzset,[9] azonban a keresetet elutasították, mivel a rendelkezést akkor még nem vezették be.[8][19] 2001-ben a kerületi ügyvéd azt javasolta, hogy a tilalmat a nem a törzs fennhatósága alá tartozó magánterületeken ne vezessék be.[19]

A rezervátumban évtizedek óta probléma a drogfogyasztás.[14] Ugyan a marihuána Washington államban legális, a törzs a rezervátumban betiltaná azt.[20]

Közbiztonság

[szerkesztés]

2018 februárjában a bűnözési ráta emelkedése miatt a törzsi tanács szigorúbb büntetéseket vezetett be; a törzs tagjai a halászati és vadászati jogosultságuk mellett akár tagsáukat is elveszthetik, míg a kívülállókat kiutasíthatják a rezervátum területéről.[21]

2019 júniusában a White Swanben történt gyilkosság után a tanács a kábítószerhasználat és az erőszakos cselekmények számának növekedése miatt a fiatalokkal szemben kijárási tilalmat vezetett be, valamint a bűncselekmények bejelentésére szolgáló vonalat indított; emellett lopás és bántalmazás miatt kiszabható büntetési tételeket megemelték.[22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Barry Pritzker: A Native American Encyclopedia: History, Culture, and Peoples. (angolul) Oxford: Oxford University Press. 2000. 260. o. ISBN 9780195138771 Hozzáférés: 2020. április 19.  
  2. Indian Entities Recognized by and Eligible To Receive Services From the United States Bureau of Indian Affairs. (angolul) Federal Register, LXXXIV. évf. 22. sz. (2019. február 1.) 1201. o. Hozzáférés: 2020. április 19.
  3. Omer C. Stewart: Canfield: Sarah Winnemucca of the Northern Paiutes. (angolul) Journal of California and Great Basin Anthropology, V. évf. 2. sz. (1983) 268. o. Hozzáférés: 2020. április 20.
  4. History (angol nyelven). Shopai Tribes. [2015. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  5. ’Yakamas’ Alter Spelling Of Tribe (angol nyelven). The Seattle Times, 1994. január 26. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. Clifford E. Trafzer: Infant Mortality on the Yakama Indian Reservation, 1914–1964. In Clifford E. Trafzer – Diane E. Weiner: Medicine Ways: Disease, Health, and Survival Among Native Americans. (angolul) Lanham (Maryland): AltaMira Press. 2001. 91. o.  
  7. a b Timothy Brown: For Native Foresters, Land Management About More than Economics and Timber (angol nyelven). Yale School of Forestry & Environmental Studies, 2016. május 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. a b c Mark T. Baker: The Hollow Promise of Tribal Power to Control the Flow of Alcohol into Indian Country. (angolul) Virginia Law Review, LXXXVIII. évf. 3. sz. (2002. május) 685–737. o. doi Hozzáférés: 2020. április 20.
  9. a b Robert J. Haupt: „Never Lay a Salmon on the Ground with His Head Toward the River”: State of Washington Sues Yakamas over Alcohol Ban. (angolul) American Indian Law Review, XXIV. évf. 1. sz. (2001. január 1.) 67–87. o. Hozzáférés: 2020. április 20.
  10. Kate Prengaman: Yakima land can’t sustain growing wild horse population. (angolul) Yakima Herald-Republic, (2014. január 6.)
  11. Yakama Nation Conservation Reserve Enhancement Program (angol nyelven). United States Department of Agriculture, Farm Service Agency, 2005. szeptember. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. Yakama Nation building tiny houses for homeless (angol nyelven). The Spokesman-Review, 2016. október 11. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  13. Lauren Dake: The quiet crisis: mass eviction shows toll of homelessness on Native Americans (angol nyelven). The Guardian, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  14. a b Maria L. La Ganga: Yakama tribe just says no to Washington state’s legal pot market (angol nyelven). Los Angeles Times, 2013. december 21. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  15. a b Phil Ferolito: Yakamas celebrate return of jurisdiction over civil, criminal law (angol nyelven). Yakima Herald-Republic, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  16. Timothy Egan: 13 Unsolved Deaths Feed Indian Mistrust of F.B.I. (angol nyelven). The New York Times, 1993. április 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  17. Tribe Votes to Go Dry (angol nyelven). Los Angeles Times, 2000. április 8. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  18. Indians and Washington State Are at Odds Over Alcohol Ban (angol nyelven). The New York Times, 2000. október 10. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  19. a b Feds will enforce existing liquor laws (angol nyelven). Associated Press, 2001. április 1. [2019. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  20. Jonathan Kaminsky: Indian tribe seeks pot business ban in part of Washington state (angol nyelven). Reuters, 2014. március 24. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  21. Phil Ferolito: Yakamas declare public safety crisis, call for harsher punishment for criminals on reservation (angol nyelven). Yakima Herald-Republic, 2018. február 9. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  22. Mihir Zaveri: Killing of 5 on Indian Reservation Underscores Challenge With Violent Crime (angol nyelven). The New York Times, 2019. június 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yakama Indian Reservation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]