Zagore (történelmi régió)

Zagore
Ország Bulgária
Elhelyezkedése
Zagore (Bulgária)
Zagore
Zagore
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 25′ 00″, k. h. 25° 52′ 00″42.416700°N 25.866700°EKoordináták: é. sz. 42° 25′ 00″, k. h. 25° 52′ 00″42.416700°N 25.866700°E

Zagore (bolgárul: Загоре, IPA: [zəˈɡɔrɛ]); más írásban Zagorie, Zagora vagy Zagoria) Bulgária egy bizonytalanul meghatározott középkori régiója volt. Neve szláv eredetű, jelentése "a hegyen túl". A régiót először középgörög nyelvű források említik Ζαγορια néven. (Ennek az írása óbolgárul Загорїа volt.) Az írásokban azért szerepelt, mert a 8. század legelején Tervel uralkodása idején a Bizánci Birodalomtól az Első Bolgár Birodalom megszerezte.[1] A szövegkörnyezet alapján úgy lehet Zagore helyszínét meghatározni, mintha az Trákia északkeleti része lenne.[2]

A Második Bolgár Birodalom idején II. Iván Aszen bolgár cár uralkodása alatt szintén megemlítik a területet, mégpedig az 1230 utáni dubrovniki chartában, melyben megengedik a raguzai kereskedőknek, hogy az egész bolgár területen, többek között Zagore (пѡ всемѹ Загѡриѹ) teljes területén kereskedhessenek.[3]

A 14. századi velencei dokumentumok Zagore nevét Bulgária szinonimájaként használják. (Példa egy 1384. február 14-én kelt dokumentumból: partes del Zagora, subditas Dobrotice).[4] Ehhez hasonlóan a későbbi raguzai kereskedők is szívesen importáltak Bulgáriából jó minőségű zagorei viaszt, amit leggyakrabban Szófiában szereztek be.[5]

Ma a terület neve a Sztara Zagora (Régi Zagora, jelentős város az Észak-trákiai-alföldön, Sztara Zagora megye központja) és Nova Zagora (Új Zagora, Szliven megye egyik városa) őrzi nevében. Az Antarktiszhoz tartozó Déli-Shetland-szigetek egyikén, a Livingston-szigeten a Zagore-tengerpartot a bolgár Antarktiszi Földrajzi Név Bizottság ez után a terület után nevezte el.[6]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zagore című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Zlatarski, Vasil. 1 Epoha na huno-bǎlgarskoto nadmoštie: 2 Bǎlgarskite vladeteli ot roda Dulo, Istorija na bǎlgarskata dǎržava prez srednite vekove. Tom I. Istorija na Pǎrvoto bǎlgarsko carstvo, 2 (bolgár nyelven), Sofia: Nauka i izkustvo, p. 231. o. [1927] (1971). OCLC 67080314 
  2. ↑ Tervel (700–721) (bolgár nyelven). Rodovo nasledstvo. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 14.)
  3. ↑ Daskalova, Angelina, Marija Rajkova. Gramoti na bǎlgarskite care (bolgár nyelven). Sofia: Bulgarian Academy of Sciences, p. 30. o. (2005. december 31.) 
  4. ↑ szerk.: Vasil Gjuzelev: Venecianski dokumenti za istorijata na Bǎlgarija i bǎlgarite ot XII–XV v. (bolgár nyelven). Sofia: General Department of Archives at the Council of Ministers of the Republic of Bulgaria, p. 136. o. (2001. december 31.). ISBN 954-0800-22-9 
  5. ↑ szerk.: Ioanna D. Spisarevska: Dubrovniški izvori za bǎlgarskata istorija (bolgár nyelven). Sofia: General Department of Archives at the Council of Ministers of the Republic of Bulgaria, pp. 36-37, 90-91. o. (2000. december 31.). ISBN 954-9800-11-3 
  6. ↑ Bulgarian Antarctic Gazetteer: Zagore Beach. Antarctic Place-names Commission. Republic of Bulgaria, Ministry of Foreign Affairs. [2006. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 25.)