Zagyvarékas | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Szolnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Polónyi László (független)[1] | ||
Irányítószám | 5051 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3523 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 107,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 31,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′, k. h. 20° 08′47.266667°N 20.133333°EKoordináták: é. sz. 47° 16′, k. h. 20° 08′47.266667°N 20.133333°E | |||
Zagyvarékas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvarékas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nyugati részén fekszik, a Jászság déli határánál, a Zagyva folyó mellett. Szolnok, a megyeszékhely kb. 10 km-re található. Szomszédos települések: Szolnok, Szászberek, Újszász.
Közúton a 32-es főútról egy alsórendű úton érhető el, illetve szintén egy mellékúton Szászberek felől (mindkét útszakasz ugyanannak az útnak a része, amely a 32 135-ös számozást viseli).
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz biztosítja.
Zagyvarékas megállóhely a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal, a 82-es számú Hatvan–Szolnok-vasútvonal, és a 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal közös szakaszán található, a településtől kb. 3 kilométerre, közúti elérését a 32-es főútból délnyugat felé kiágazó 31 331-es számú mellékút biztosítja.
Régészeti leletek tanúsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy Kr. e. 3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i. sz. 10–15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélő szarmaták éltek itt. A 7. században avarok lakták a területet. Honfoglalás kori leleteket is találtak a régészek a környéken.
Első írásos emlékei 1347-ből származnak, Rekas alakban írva említik.
1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. A 14. században Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A 15. századtól Heves vármegyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínűleg a török kiűzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenöt éves háború idején elpusztult. 1596-ban a fontos szolnoki vár közelében lévő Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették.
A 16. században a váci püspökség birtoka volt, majd többször elnéptelenedett, míg 1710 táján katolikus magyarok telepítették újra.
A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.
A kiegyezés után, a dualizmus idején a község is dinamikusan fejlődött, melyre kedvező hatással volt a szolnok–újszászi vasútvonal kiépülése.
Az első világháborúban kb. 900-an vettek részt a faluból, közülük mintegy 170-en haltak hősi halált.
1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az északi (csehszlovák) hadjáratból visszatérő 101. Vörös Gyalogezred állomásozott a településen, és megpróbálta megakadályozni (sikertelenül) Szolnok román elfoglalását.
A második világháború során a szovjet Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontja alá tartozó 7. Gárda Hadsereg és a 6. Gárda Harckocsi Hadsereg alakulatai rohanták le Zagyvarékast és ezzel kiűzve az ott állomásozó Német Véderőt, 1944. november 4-én.
Korábban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott, 1950 óta önálló település.
Házai jórészt új külsőt öltöttek az elmúlt évtizedekben, de még fellelhetők a népi építészet emlékei is, a fűrészelt oromfalak.
A települési önkormányzat címe: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56., telefonszáma: 56/540-020, faxszáma: 56/540-024; e-mailes elérhetőségei: E-mail Archiválva 2010. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, hivatal@zagyvarekas.hu, hivatalos honlapja: www.zagyvarekas.hu. A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik. A község tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ).
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
2022. szeptember 25-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani a településen, a korábbi polgármester néhány hónappal korábbi lemondása miatt.[12]
A Rékas helynév feltételezések szerint a szláv reka, azaz folyó főnévnek a magyar -s képzős származéka lehet. Alakilag hatott rá a magyar rékás, azaz szennyes, mosatlan edény főnév.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3441 | 3427 | 3440 | 3523 | 3557 | 3562 | 3523 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,2-0,2% bolgárnak, németnek és ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, románnak, szlovénnek és szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 64%-a vallotta magát római katolikusnak, 4,5%-a reformátusnak, 0,5%-a evangélikusnak, és szintén kb. 0,5%-a görögkatolikusnak. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 30%, míg más egyházhoz tartozik kb. 0,5%.[14]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,7%, református 3,5%, görögkatolikus 0,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 28% (25,5% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben vallása szerint 22,9% volt római katolikus, 3,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (49% nem válaszolt).[16]
A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Imre. Római katolikus anyakönyveit 1724-től vezetik.
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
A Debreceni Metropolia szegedi Esperesi Kerületében lévő szolnoki Szentlélekről elnevezett görögkatolikus paróchiához tartozik, mint filia.