Zalagyömörő | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Márkus Roland Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 8349 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 414 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 01′ 04″, k. h. 17° 13′ 34″47.017778°N 17.226111°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 04″, k. h. 17° 13′ 34″47.017778°N 17.226111°E | |||
Zalagyömörő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalagyömörő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalagyömörő község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. Területe kKorábban, Szent István magyar király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Zalagyömörő Sümeg vonzáskörzetében, a város északnyugati szomszédjában lévő, a Balaton térségét Sopronnal összekötő 84-es főút mentén elhelyezkedő község. Belterületén csak a 7329-es út húzódik végig.
Vonattal elérhető a Tapolca–Sümeg–Ukk-vasútvonalon.
Zalagyömörő nevét 1423-ban említette először oklevél Vggyemerew (Ukkgyömörő) néven. 1424-ben Gemere, 1480-ban Gyemerew néven írták.
A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor kisnemesek lakták. 1720-ban is nemesi kiváltságokat élvezett egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig.
1910-ben 1053 lakosából 1052 magyar volt. Ebből 1034 római katolikus, 19 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés óta tartozik Veszprém megyéhez.
A településen 2018. december 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester halála miatt.[13]
A 2019-ben megválasztott polgármester 2022. május 6-án elhunyt, ezért ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben 2022. július 24-én.[14][15]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 445 | 448 | 450 | 426 | 415 | 428 | 414 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,1%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (12,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% ukránnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,2% volt római katolikus, 3,4% református, 0,2% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (24,6% nem válaszolt).[17]