Zelmira | |
![]() | |
Eredeti nyelv | olasz |
Zene | Gioacchino Rossini |
Szövegkönyv | Andrea Leone Tottola |
Felvonások száma | 2 felvonás |
Főbb bemutatók | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zelmira témájú médiaállományokat. |
A Zelmira Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Andrea Leone Tottola írta Belloy Zelmire című színműve alapján. Ősbemutatójára 1822. február 16-án került sor a nápolyi San Carlo operaházban.
Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Polidórosz, Leszbosz királya | basszus |
Zelmira, a lánya | szoprán |
Emma, Zelmira barátnője | alt |
Ilosz, Trója királya, Zelmira férje | tenor |
Antenórosz, Mitilíni zsarnoka | tenor |
Leucipposz, generális | bassz-bariton |
Iacidész, Ilosz szolgája | tenor |
Jupiter főpapja | basszus |
Papok, nép, katonák. |
Ilosz távolléte alatt, Azorusz, Mitlíni zsarnoka, akit Zelmira korábban kikosarazott lerohanja Leszbosz szigetét és elfoglalja Polidórosz trónját. Zelmirának sikerül apját elrejtenie a királyi mauzóleumban és Azorusznak azt hazudja, hogy apja tulajdonképpen Ceres templomában bujdosik. A felbőszült zsarnok felégeti a templomot, azzal a gondolattal, hogy végez a királlyal. Azoruszt Antenórusz öli meg, aki maga számára szeretné megkaparintani a leszboszi trónt. Ezért megpróbálja Zelmirát kapcsolatba hozni a király és Azorusz halálával. Kezdetben Emma, Zelmira barátnője is elhiszi a vádakat, de Zelmira felfedi előtte, hogy apja életben van és megkéri, hogy helyezze biztonságba fiát. Ilosz herceg visszatér a szigetre. Zelmira fél elmondani az ellene felhozott vádakat és így a herceg csak Antenórusz változatát ismeri meg. Antenóruszt Leszbosz királyává koronázzák. Leucipposz megkísérli meggyilkolni Iloszt, de Zelmira megakadályozza. Miután a herceg rányit Zelmirára, aki Leucipposz tőrét fogja, gyilkossági kísérlettel gyanúsítja meg és börtönbe veti. Leucipposz elfog egy levelet, melyben Zelmira bevallja Ilosznak, hogy az öreg király a mauzóleumban rejtőzködik és, hogy az ellene felhozott vádak hamisak. Azzal a gondolattal, hogy ráveszik apja rejtekhelyének felfedésére, Leucipposz és Antenórusz szabadon engedik Zelmirát. Miután megtalálják Polidóroszt, mindkettejüket börtönbe vetik. Emma elmondja Ilosznak az igazságot. A herceg kiszabadítja Polidóroszt és Zelmirát a börtönből és elfogatja az áruló Antenóruszt és Leucipposzt.