Zihuatanejo
| Zihuatanejo | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Guerrero | ||
| Község | Zihuatanejo de Azueta | ||
| Irányítószám | 40880 | ||
| Körzethívószám | 755 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 67 408 fő (2010) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0–200 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 17° 38′ 36″, ny. h. 101° 33′ 08″17.643440°N 101.552120°WKoordináták: é. sz. 17° 38′ 36″, ny. h. 101° 33′ 08″17.643440°N 101.552120°W | |||
 Zihuatanejo
Pozíció Guerrero térképén
| |||
| Zihuatanejo honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zihuatanejo témájú médiaállományokat. | |||
Zihuatanejo egy város Mexikó Guerrero államának tengerpartján. 2010-ben lakossága meghaladta a 67 000 főt.[1]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A város a Csendes-óceán mellett, Guerrero állam nyugati részén helyezkedik el egy öböl partján, a Déli-Sierra Madre hegyei között. A település szélső utcái már ezekre a néhány száz méter magas hegyekre kúsznak fel. Közvetlen környezetében mezőgazdasági területek és vadonnal borított részek is megtalálhatóak.[2]
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata forró, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 37 °C-os hőséget, a rekord elérte a 42 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a februári 25,2 és a júniusi 28,0 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő, sőt, a hőmérséklet 10 °C alá sem csökken. Bár a hónapok hőmérsékletében nincs sok eltérés az év során, a csapadék annál inkább egyenetlen eloszlású: az évi átlagosan 1054 mm csapadéknak több mint 90%-a a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 38,0 | 38,0 | 37,0 | 38,0 | 41,0 | 39,0 | 42,0 | 41,0 | 38,0 | 39,0 | 38,0 | 38,0 | 42,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 31,5 | 31,6 | 31,5 | 32,3 | 32,9 | 32,6 | 32,6 | 32,5 | 31,9 | 32,4 | 32,1 | 31,8 | 32,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 25,5 | 25,2 | 25,6 | 26,5 | 27,4 | 28,0 | 27,8 | 27,9 | 27,5 | 27,6 | 27,0 | 26,1 | 26,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 19,4 | 18,8 | 19,7 | 20,8 | 22,0 | 23,4 | 23,0 | 23,2 | 23,0 | 22,8 | 21,8 | 20,4 | 21,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 10,0 | 12,0 | 14,0 | 14,5 | 14,5 | 19,0 | 16,5 | 17,5 | 17,5 | 17,0 | 14,0 | 12,0 | 10,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 23 | 8 | 4 | 1 | 17 | 186 | 158 | 196 | 327 | 111 | 17 | 7 | 1054 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[1]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 37 328 |
| 1995 | 54 537 |
| 2000 | 56 853 |
| 2005 | 62 376 |
| 2010 | 67 408 |
Története
[szerkesztés]A település neve a purepecsa nyelvből származik, amelyben az itzi jelentése „hegycsúcs”, a nejo jelentése pedig „sárga”, az egész névé pedig „a sárga hegy vize”.
A spanyolok megérkezése előtt az egész környező partvidéki terület a Cuitlatepan nevű tartomány részét képezte, a későbbi Zihuatanejo helyéhez legközelebb, attól kissé nyugatra, a Cihuatlán nevű város feküdt. A 15. században két népcsoport, a csumbiák és a pantékok éltek a vidéken, gazdaságuk fő alapját az ixtapai sóbányák képezték. A tenochtitlaniak a 15. század végén leigázták Cihuatlánt, és mivel annak lakói nem építettek tartós épületeket, ennek a településnek ma már romjai is alig láthatók.
A spanyolok megérkezése után kikötő épült Zihuatanejóban. 1527-ben innen indult el Álvaro de Saavedra Cerón három hajója a Fülöp-szigetek felé, amelyek végül felfedezték Új-Guinea északi partjait is. Ugyancsak jártak a kikötőben híres kalózok és hajósok is, köztük Francis Drake, William Dampier és George Anson. A spanyolok amellett, hogy elterjesztették a katolikus hitet a környék kis számú lakója között, erdőgazdálkodással és mezőgazdasággal (kakaó, gyapot, vanília és kukorica termesztésével) foglalkoztak. Zihuatanejo azonban nem növekedett nagy várossá.
A 19. századi eleji mexikói függetlenségi háború eseményei is elkerülték a vidéket, bár José María Morelos egyszer átvonult a guerrerói partokon Michoacán irányából, sőt, a kikötőt logisztikai célokra is felhasználta, de csatára nem került sor errefelé. Az 1824-es közigazgatási felosztás szerint Zihuatanejo México állam acapulcói kerületének tecpani partidójához tartozott, később a létrejövő Guerrero államhoz került, de önálló községgé csak 1953-ban alakult. 1911-ben a mexikói forradalom ide is elért, helyben a López családhoz tartozó négy testvér, Alfredo, Leonel, Héctor és Homero kezdte meg a harcot. A 20. század közepén még alig néhány százan éltek itt, de 1976-ban a kormány nagyszabású turisztikai fejlesztési tervet indított a térségben, így megindult Zihuatanejo azóta is tartó gyors növekedése.[4]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]A város tengerpartjának köszönhetően népszerű üdülőhely, ahol minden turisztikailag fontos szolgáltatás elérhető. A városban parkok és szórakozóhelyek biztosítják a kikapcsolódást, valamint figyelemre méltó még a Nuestra Señora de Guadalupe-plébániatemplom és a város bejáratánál Vicente Guerrero szobra. Zihuatlanejónak múzeumai nincsenek.[4]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ INEGI – Zihuatanejo de Azueta község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 4.)
- ↑ SMN-adatbázis (spanyol nyelven). [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 4.)
- ↑ a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2016. március 4.)