Ziliz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sütő Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3794 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 348 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°E | |||
Ziliz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ziliz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ziliz község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
A csereháti dombvidék déli részén fekszik, Miskolctól 15 kilométerre északi irányban.
A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Nyomár, dél felől Boldva, délnyugat felől Sajószentpéter, északnyugat felől pedig Borsodszirák.
Csak közúton érhető el, a 2617-es útból Boldva és Borsodszirák közt kiágazó 26 137-es számú mellékúton. Külterületei között elhalad a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal, de annak megállási pontja nincs a területén; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Boldva megállóhely vagy Borsodszirák megállóhely kínálja, mindkettő közel azonos távolságban, körülbelül 4-4 kilométerre.
Nevét a zilíz gyógynövényről kapta. Régen nagyon sok ilyen növény volt a falu körül.
Ziliz (Zselic) nevét 1267-ben említették először az oklevelek, Selyz alakban írva. Első birtokosának nevét 1284-ből, IV. László király idejéből ismerjük biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey fia Og Jánosnak a birtoka volt. E birtokában III. András király is megerősítette. Ziliz Mindenszentekről elnevezett egyházának papja 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 338 | 348 | 351 | 366 | 371 | 369 | 348 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,5%, református 67,8%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 1,4% (10,6% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,7% volt római katolikus, 47,4% református, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[13]