Zsira

Zsira
Eredetileg Rimanóczy-, később Gyülevizy–Pejacsevich-kastély
Eredetileg Rimanóczy-, később Gyülevizy–Pejacsevich-kastély
Zsira címere
Zsira címere		 Zsira zászlaja
Zsira zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterNagy Ferdinánd (független)[1]
Irányítószám9476
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség813 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,68 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 16° 40′ 41″47.457081°N 16.678050°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 16° 40′ 41″47.457081°N 16.678050°E
Zsira (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Zsira
Zsira
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Zsira weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsira témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsira (németül: Tening) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Kisalföld nyugati részén, Győr-Moson-Sopron vármegye délnyugati csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. A megye székhelyétől, Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegtől pedig 17 kilométerre található, Bükfürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920 óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdők, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg) határolja. Kerékpárút köti össze Locsmánddal és Répcevissel, valamint Bükön át Bővel.

Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi kristályos Ős-Répce rakta le. Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól lankásan lejt a település felé. Maga a község csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik.)

A falu éghajlatát a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszik, szeszélyes és gyakran hideg az április és október is. Esőt leggyakrabban a déli szél hoz az Írott-kő felől. A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is. A juhar-, galagonya- és kökénycserjék között számtalan ritka növény- és gombafaj is megél, a környező erdők pedig gazdagok apró- és nagyvadban, különleges, ritka rovarokban.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település az országos főutaktól távol esik, csak mellékutakon érhető el, legkönnyebben Bük érintésével, az idáig vezető 8614-es úton. Unddal a 8626-os, Sopronhorpáccsal a 8627-es út, az országhatárral pedig a 8649-es út köti össze.

Története

[szerkesztés]

1931-ben Zsira néven egyesítettek három községet: Zsirát, Gyülevízt és Salamonfát. Zsirát 1225-ben, Salamonfát 1412-ben, Gyülevízt 1466-ban említi először oklevél. A honfoglalás után kialakult Zsira kapcsolatban volt az államalapítás során létrehozott locsmándi várral. A locsmándi várföldek eladományozásakor Zsirát a győri püspökség szerezte meg. A XVI. század második felétől fellendült a mezőgazdasági árutermelés, és ennek megfelelően növekedett a földesúri majorgazdálkodás súlya. Ez a folyamat különösen Gyülevízre és Salamonfára volt jellemző, ahol a jobbágyok helyét zsellérek foglalták el nagyobb részben. A telkes jobbágyok csak Zsirán, a győri püspökség birtokán maradtak meg 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig.[4]

Salamonfán a XV. század eleje óta birtokos Salamonfai Gróf család a mohácsi vész után több szomszédos községgel együtt Gyülevízt is megszerezte, Salamonfán rendezkedett be és a birtokközpontban várszerű kastélyt építtetett. Gyülevíz községben is a Salamonfai fejlődéshez hasonló folyamat ment végbe. A köznemesi birtokok itt is egy kézbe kerültek és a telkes jobbágyok helyét itt is a zsellérekkel folytatott majorgazdaság foglalta el. 1739-ben épült a gyülevízi kastély, amely művészettörténészek szerint Európa legszebb barokk kiskastélyai közé tartozik A hiedelem szerint a kastély Mária Terézia vadászkastélya volt, aki többször is megfordult Gyülevízen. Zsirán 1830-ban barokk stílusban újjáépítették a középkori gótikus jegyeket mutató templomot. Az 1848/49-es szabadságharc kezdetekor, 1848 október 11-én zajlik a salamonfai-visi csata Theodorovich átvonuló horvát csapatával. Zsirát két ház kivételével teljesen felégették. 1859-ben tűzvész pusztított Zsirán, sok ház és pajta leégett, 34 család koldusbotra jutott. Zsirán 1885-ben alakult a „Daloskoszorú”, 1894-ben az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1908-ban létrejött a Legényegylet és Leányegyesület, amelyek a műkedvelő színjátszást, a Leventeegyesület pedig a sportot lendítette fel. A trianoni béke idején az osztrákok Zsirát is Ausztria számára követelik, azonban Zsira 1922-ben hitet tett magyarsága mellett. Zsirán 1924-ben Gazdakör, 1929-ben Iparos kör jött létre. 1938 elején gyulladtak ki az első villanylámpák.[4]

Az I. és II. világháború áldozatainak emlékére emléktáblát készíttettek, amelyet a templom falán helyeztek el. Zsirán általános iskolai oktatás 1868-tól van. Az óvodát 1935-ben hozta létre a faluban megtelepedett szerzetesrend. 1883. február 1-jén létesítették a postahivatalt. A településen orvosi ellátás 1926-tól bérelt lakásban (körorvosi ellátás), 1940-től önálló rendelőben biztosított. Az 1980-as években idősek otthona létesült. A településen a közműellátás teljes körűen kiépült. A falu gazdasági életében meghatározó mezőgazdasági vállalkozás a GSD Agrárprodukt Kft. Zsirán napközi otthonos óvoda és általános iskola működik. Az óvoda 20 gyermek neveléséről gondoskodik, az iskolának 94 tanulója van. Zsira Testvértelepülése Lutzmannsburg (Locsmánd), Ausztria.[4]

2012. december 19-én avatták fel a magyar oldalon elkészült, Zsira és Locsmánd közötti új közút településrészeket és fürdőt elkerülő szakaszát (a 8649-es utat). Az osztrák oldalon az építkezés 2013 tavaszán folytatódik.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Dorogi Árpád független 1990–2010 1990[6]
1994[7]
1998[8]
2002[9]
2006[10]
Dorogi Árpád Ferenc független 2010–2014 2010[11]
Nagy Ferdinánd független 2014– 2014[12]
2019[13]
2024[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
829
841
831
842
864
823
813
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 2,1% horvátnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,6%, református 1,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 2,4% (14,9% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetes szülöttei

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Egykori Rimanóczy-kastély vagy más néven: Gyülevizy-Pejacsevich-kastély, barokk műemlék, ma szociális otthon, parkja védett
  • Salamonfai római katolikus Szent József-templom, a temetőben barokk Kálvária jelenete
  • Zsirai neoromán Östör-kápolna
  • Római katolikus Szent Lőrinc-templom, barokk szobrok a templom körül: Szentháromság-szobor, Szent Flórián-szobor, Pietà
  • Emlékkő a község 800 éves jubileumára
  • Az egykori vasfüggönyre emlékeztető emlékhely odatelepített magas megfigyelővel
  • Családi golfpálya

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ a b c http://www.zsira.hu/index.php/telepuelesuenkrol/2014-09-07-16-09-46
  5. ↑ (2012. december 19.) 120 milliárdból építenek utakat Ausztria és Magyarország között. vg.hu. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.) 
  6. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  10. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  11. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  12. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  13. ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  14. ↑ Zsira Helységnévtár
  15. ↑ Czethofer Margit Engelberta a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  16. ↑ Kövér József Fidél a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  17. ↑ Mátrai Rudolf József a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  18. ↑ Mézes Miklós a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  19. ↑ Az Országgyűlés almanachja 1947-1949, 261-262. o. mpgy.ogyk.hu
  20. ↑ Timár Antal a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  21. ↑ Szabó Zoltán a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
  22. ↑ Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról – Felelősséggel talentumokért (Balássy László). Miskolc: Új Misszió, 299.. o. (1990) 
  23. ↑ Végvári Lajos a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 8.)

Források

[szerkesztés]
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Kelemen Endréné írása átdolgozásával

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Zsira
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsira témájú médiaállományokat.