Zsombó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Mórahalmi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1] | ||
Irányítószám | 6792 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3390 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 122,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′46.333333°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′46.333333°N 19.983333°E | |||
Zsombó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Szegedtől északnyugatra fekszik; szomszédai észak felől Balástya, kelet felől Szatymaz, délkelet felől Szeged (Kiskundorozsma), nyugat felől Bordány, északnyugat felől pedig Forráskút.
A települést elkerülik a térség főbb útvonalai; az 5-ös főútról Szatymazon át érhető el, a 4525-ös úton, az M5-ös autópályáról pedig a balástyai csomópontnál letérve, Forráskútig az 5422-es, majd onnan az 5405-ös úton (ez utóbbi tekinthető Zsombó főutcájának). Bordány felé a község központjából az 5427-es út vezet, és közvetlenül a déli határszéle mellett elhalad még az 5408-as út is.
Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.
A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.
A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.
1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.
A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.
1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.
Lakosok száma | 3364 | 3358 | 3281 | 3345 | 3373 | 3361 | 3390 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% cigánynak, örménynek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]