Zsurk

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Zsurk
Zsurk címere Zsurk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Záhonyi
Jogállás	község
Polgármester	Juhász Róbert (független)[1]
Irányítószám	4627
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	593 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	48,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 24′ 40″, k. h. 22° 13′ 00″48.411111111111, 22.21666666666748.411111°N 22.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 40″, k. h. 22° 13′ 00″48.411111111111, 22.21666666666748.411111°N 22.216667°E
Zsurk Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Zsurk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsurk község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban. A jelenkori Magyarország lakott helységei között, az alfabetikus névsorrendet tekintve az utolsó, önálló közigazgatással bíró település.

Fekvése

Zsurk lényegében egyutcás, szalagtelkes település a Nyírség északi csücskében, a Tisza bal partján; ősi folyóparti átkelőhely Kisvárda és Munkács között félúton. Az Alföld legészakibb fekvésű települése.

Az országhatár magyar oldalán csak két szomszédja van: nyugat felől Záhony, dél felől pedig Tiszaszentmárton. Észak felől Csap (Чоп), északkelet felől Tiszaásvány (Тисаашвань) és Tiszaújfalu (Тисауйфалу), kelet felől pedig Eszeny (Есень) határolja, utóbbiak mindegyike a folyó jobb parti, ukrajnai oldalán fekszik.

Megközelítése

Központján végighúzódik, nagyjából észak-déli irányban a 4115-ös mellékút, ezen érhető el Záhony és Vásárosnamény felől is. Az ország távolabbi részei felől azonban a legfontosabb közúti elérési útvonala a 4-es főút, amelyen Záhonyon keresztül közelíthető meg.

A hazai vasútvonalak közül a község nyugati határszélének közvetlen közelében húzódik a (Budapest–)Budapest–Záhony-vasútvonal és a Mátészalka–Záhony-vasútvonal is, közös magyarországi végállomásuk, Záhony vasútállomás Zsurk központjától légvonalban alig 3 kilométerre nyugatra fekszik.

Nevének eredete

Személynévi eredetű helynév, a szláv nyelvből származó Sur vagy Zsur az alapja.

Története

Az ismert források közül legkorábbról egy átiratban megmaradt, 1067 táján keletkezett oklevél említi. Ebből tudhatjuk, hogy az Aba nemzetségbeli Péter ispán itteni birtokát több más helységgel együtt a százdi apátságnak adományozta. Külön értéke az oklevélnek, hogy megnevezi a község egyházát, a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát.

1212-ben II. Endre király Bánk bánnak, Bihar vármegye főispánjának adományozta. 1322-ben már a Losonczy Bánffy család tulajdonában volt. 1353-ban a Zichy-okmánytár említette nevét Surk néven. A 15.-16. században a Losonczi családé és a szentmártoni uradalomhoz tartozott. 1477-ben Zsurk a leleszi konvent birtokába került, majd a gróf Forgách család birtoka lett. 1556-ban mintegy 65-70 lakója lehetett. 1588-ban 58 jobbágycsalád lakott itt, 1591-ben a szentmártoni uradalmat Forgách Zsigmond szerezte meg, ettől kezdve a Forgách család tulajdona maradt 1945-ig. A 20. század elején 139 háza és 896, többségében református lakosa volt. 1910-ben 1027 lakosából 1006 magyar, 18 szlovák volt, felekezeti hovatartozás alapján 124 lakos római katolikus, 760 református, 98 pedig izraelita vallású volt.

Közigazgatási szempontból a Tiszai járáshoz, majd 1950-től a kisvárdaihoz tartozott. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester (Pócsik Barnabás), mind a képviselő-testület teljes tagsága a független jelöltek közül került ki. A falu határában a kilencvenes évek közepén épült egy vodkagyár, mely csakhamar a szervezett bűnözés elleni nyomozás egyik célpontja lett, s mellyel kapcsolatban számos visszaélést, csalást tártak fel. Az ügy a korabeli sajtóban nagy visszhangot kapott, mivel a szálak egészen a környezetvédelmi miniszterig, Baja Ferencig nyúltak fel, aki összesen mintegy 80 millió forint állami támogatást adott a cégnek és maga is jelen volt a megnyitó ünnepségen.^[3]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Pócsik Barnabás (független)^[4]
• 1994–1998: Pócsik Barnabás (független)^[5]
• 1998–2002: Pócsik Barnabás (független)^[6]
• 2002–2006: Pócsik Barnabás (független)^[7]
• 2006–2010: Pócsik Barnabás (független)^[8]
• 2010–2014: Pócsikné Vakula Ágnes (független)^[9]
• 2014–2019: Pócsikné Vakula Ágnes Valéria (független)^[10]
• 2019–2024: Pócsikné Vakula Ágnes Valéria (független)^[11]
• 2024– : Juhász Róbert (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	746	739	743	687	602	606	593
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% ukránnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,5%, református 59%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 5,9% (26,6% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,2% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2-0,2% horvátnak és ruszinnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,3% volt római katolikus, 57,5% református, 1,8% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 2% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).^[14]

Építészeti, kulturális emlékek

Református templomáról az első említés 1700-ból ismert. A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. Csúcsában gombos zászló van, melyen az 1891. évi helyreállítási dátum olvasható. 1924-ben, majd 1997-ben is renoválták.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

Zsurk község népességszáma 704 fő, évtizedek óta fokozatosan csökken. Ez összefüggésben van a település elöregedésével, több a halálozás, mint az élveszületés. Az időskorúak aránya 6 százalékponttal meghaladja a megyei átlagot. A ki- és beköltözések aránya nem jelentős.

Saját háziorvos nem áll a lakosság rendelkezésére, a szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma 26.

A 25 férőhelyes óvodába 1996-ban 33 gyermeket írattak be, az általános iskolásokat iskolabusz szállítja Záhonyba az első osztálytól nyolcadikig.

Művelődésre a 2002-ben felújított faluházban van lehetőség. A könyvtár 4 300 kötettel várja az olvasókat.

A környező települések VOLÁN autóbuszjárattal érhetők el.

Az infrastrukturális fejlettségi szint kielégítő. Villannyal, vezetékes ivóvízzel a lakások ellátottak, ez évben fejeződött be a gázvezeték-hálózat kiépítése, A telefonhálózat bővítése folyamatban van, cél az igények maximális kielégítése. A burkolt, portalanított utak aránya 80%. A kommunális szilárd hulladék összegyűjtését egyéni vállalkozó végzi, 1997-ben valósul meg az új lerakótelep. A folyékony hulladékot gravitációs csatornázás révén gyűjtik és vezetik el Záhony tisztítóüzeme felé. A helyi vízmű tulajdonosa az önkormányzat.

A településen egy betéti társaság és 10 egyéni vállalkozó tevékenykedik. A kiskereskedelmi boltok száma 4, ebből 3 élelmiszerrel látja el a lakosságot. A 15%-os regisztrált munkanélküliség.

Források

• Borovszky Samu:Szabolcs vármegye

Jegyzetek

1. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Bossányi Katalin: A zsurki vodkagyár fekete leple, mek.niif.hu
4. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
6. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
7. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
8. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
9. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
10. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
11. Zsurk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
13. Zsurk Helységnévtár
14. Zsurk Helységnévtár

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál