Zvi Hecker

Zvi Hecker
2013-ban Ostravában
2013-ban Ostravában
SzületettTadeusz Hecker
1931. május 31.[1][2][3][4]
Krakkó, Lengyelország
Elhunyt2023. szeptember 24. (92 évesen)[5]
Berlin, Németország
Állampolgárságaizraeli
Foglalkozása
IskoláiKrakkói Műszaki Egyetem (?–1950)
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (1954–1955)
Avni Művészeti Iskola (1955–1957)
Kitüntetései
  • Német kritikusok díja (1995)
  • Rechter-díj (1999)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zvi Hecker témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zvi Hecker, héberül: צבי הקר (Krakkó, 1931. május 31. – Berlin, 2023. szeptember 24.) lengyelországi születésű izraeli építész, egyetemi tanár.

Életútja

[szerkesztés]

Tadeusz Hecker néven született Krakkóban. Lengyelországban és Szamarkandban nőtt fel. Építészeti tanulmányait a Krakkói Műszaki Egyetemen(wd) kezdte.[7] 1950-ben vándorolt ki Izraelbe, ahol folytatta tanulmányait az Izraeli Műszaki Egyetemen (Technion) és 1955-ben diplomázott. A Technionban évfolyamtársa volt Eldar Sharon(wd) és tanára volt Alfred Neumann(wd) építész.[8][9] 1955 és 1957 között festészetet tanult az Avni Művészeti Iskolában(wd).[10] 1957 és 1959 között az Izraeli Védelmi Erők (IDF) Hadimérnöki Hadtesténél szolgált.[8]

Katonai szolgálata után építészeti céget alapított Eldar Sharonnal (1964-ig) és Alfred Neumann-nal (1966-ig). Az akkori izraeli gazdasági viszonyok lehetővé tették számukra, hogy viszonylag rövid idő alatt sok projekttel elkészüljenek, ami a nemzetközi figyelmet is felkeltette. Közös munkáik közé tartozik az akzibi Mediterrane Sea Club(wd) (1960–1961), a Dubiner-ház (1963), a Hajím Laskov Tisztképző Iskola (1963–1967, Bahad 1(wd)), az Izraeli Védelmi Erők főtisztképző iskolája, majd később annak zsinagógája (1969–1971) és a Bat Jam-i(wd) városháza (1963–1969).[11] Terveik sok pontban megegyeztek a metabolizmus mozgalommal(wd),[12] metaforikus alakzatokat kölcsönözve a természettől a morfológiai struktúrák tervezéséhez.[13] Ezeknek az építményeknek a modularitása, mint például a Dubiner-ház, hatással volt Moshe Safdie Habitat 67 projektjére.[14]

Tanított a kanadai Laval Egyetemen, az amerikai Texas Egyetemen(wd), a St. Louis-i Washington Egyetemen(wd), az Iowa Állami Egyetemen, az osztrák Bécsi Iparművészeti Egyetemen és a Technionon.[15] Rendszeresen publikált írásokat munkásságáról.[16] Többek között Peter Cookkal és John Hejdukkal írt közösen könyveket.[17]

Berlinben és Tel-Avivban élt. Részt vett a németországi zsidó közösség életében és más nemzetközi projektek tervezésében. Lengyel, héber, német, arab, angol és francia nyelven beszélt.

2023. szeptember 24-én 92 éves korában hunyt el Berlinben.[18][19]

Művei (válogatás)

[szerkesztés]

1958-tól adminisztratív épületeket és bevásárlóközpontokat tervezett elsősorban Izraelben és Németországban, de dolgozott Franciaországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Iránban is.

A kreuzbergi zsidó közösségnek és a Lindenstrasße-i zsinagógájuknak állít emléket, amelyet 1891-ben Wilhelm Cremer és Richard Wolffenstein építészek (Cremer & Wolffenstein(wd)) terveztek. Egykor Berlin egyik legnagyobb vallási épülete volt, 1800 fő befogadóképességgel. A nácik tönkretették az 1938-as novemberi pogromban a kristályéjszakán. A lerombolt zsinagóga emlékműve létrehozása során az eredeti alaprajz szerint a padok helyét újrabetonozták, és ahol a bima állt, oda fákat ültettettek. A tervezők a padokat a Talmud lapjain szereplő mondatokként képzelték el.[20]
  • 1995–99: Zsinagóga és zsidó közösségi központ, Duisburg, Németország
  • 1998: Városi könyvtár, Haifa
  • 1999: Zsidó közösségi központ, Mainz, Németország

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Zvi Hecker, Sketches, szerkesztette Andres Lepik, Ostfildern 2012 ISBN 978-3-7757-3383-0
  • Zvi Hecker: The House of the Book. a fényképeket készítette Hélène Binet. Black Door Publications, London 1997, ISBN 1-901033-15-5
  • Zvi Hecker, K. Feireiss, H.-J. Commerell: Die Heinz-Galinski-Schule in Berlin. Wasmuth Verlag, Berlin 1997, ISBN 3-8030-2503-6
  • D. Fleischer: Morphology of Hecker's geometry. In: The Architectural Review. 165.1979, 358. o.
  • Antje Hansen: Hecker, Zvi. In: Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker (AKL). 70. kötet, de Gruyter, Berlin 2011, ISBN 978-3-11-023175-5, S. 520 f.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Zvi Hecker. RKD – Holland Művészettörténeti Intézet. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ Zvi Hecker (holland nyelven)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Polish-Israeli Architect Zvi Hecker Passes Away at the Age of 92. ArchDaily. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
  6. ↑ Zvi Hecker. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
  7. ↑ Peter Cook, Rosie Llewellyn-Jones. New Spirit in Architecture, Rizzoli. 1991. 149. o.
  8. ↑ a b "Zvi Hecker" Arcspace. 2001-03-07
  9. ↑ Hillit Mazor. "From Bat-Yam to Rishon Letsion" Archiválva 2019. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Architecture of Israel Quarterly. 69. évfolyam, 2007 május
  10. ↑ The Palmach History Museum - Architect Velence Biennalé Izraeli Pavilion
  11. ↑ "Three Generations of Sharon Architects – A Historical Summary" Archiválva 2007. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Sharon Architects
  12. ↑ Marco Bussagli. Understanding architecture, I.B. Tauris. 2005. 197. o. ISBN 1-84511-089-7
  13. ↑ Michael Avi-Yonah. The Holy Land, Holt, Rinehart and Winston, 1973. 245. o. ISBN 0-03-003466-3
  14. ↑ Esther Zandberg. "Architecture / Building a stellar reputation". Háárec
  15. ↑ "Zvi Hecker | Architect | Berlin"
  16. ↑ Zvi Hecker. "Die Ära der Exzesse ist vorbei" Der Tagesspiegel
  17. ↑ John Hejduk et al. House of the Book, Black Dog Publishing, 1999. ISBN 1-901033-15-5
  18. ↑ „Polish-Israeli Architect Zvi Hecker Passes Away at the Age of 92”, Arch Daily, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.) (angol nyelvű) 
  19. ↑ Karin, Von: Der Architekt Zvi Hecker ist gestorben (német nyelven). moderneREGIONAL , 2023. szeptember 25. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
  20. ↑ Horst Zeitler. "Station 13: Vom Gotteshaus zum Getreidesilo – Die Liberale Synagoge in der Lindenstraße" Archiválva 2009. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Bildungsserver Berlin-Brandenburg

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zvi Hecker című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zvi Hecker című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.