Ácscincér

Ácscincér
Ácscincér nősténye
Ácscincér nősténye
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Csőszcincérformák (Prioninae)
Nemzetség: Ergatini
Nem: Ergates
Faj: E. faber
Tudományos név
Ergates faber
Linnaeus, 1761
Szinonimák
  • Armiger ferox (Voet, 1778)
  • Cerambyx faber (Linnaeus, 1761)
  • Ergates faber alkani (Demelt, 1968)
  • Ergates faber m. hartigi (Demelt, 1952)
  • Ergates serrarius ((Panzer) Audinet-Serville, 1832)
  • Prionus bulzanensis (Laicharting, 1784)
  • Prionus crenatus (Fabricius, 1801)
  • Prionus faber (Linnaeus) Fabricius, 1787)
  • Prionus obscurus (Olivier, 1795)
  • Prionus serrarius (Panzer, 1793)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ácscincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ácscincér témájú médiaállományokat és Ácscincér témájú kategóriát.

Az ácscincér (Ergates faber) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az ácscincér Közép-Európa keleti részén található meg. Korábban az elterjedési területe jóval messzebb húzódott nyugat felé, ma az Elba vonalától nyugatra már ritka. Nálunk a nyugati határszél fenyveseiben él.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az ácscincér 6 centiméteres hosszúságával egyik legnagyobb és legismertebb cincérünk. A két nem jól megkülönböztethető: a nőstény csápjának hosszúsága alig éri el a testhossz felét, míg a hím csápja az állat egész testénél messzebbre nyúlik. A nőstény előtora kisebb és szemcsézettebb, a hímé nagyobb és felülete egyenletesebb.

Életmódja

[szerkesztés]

Az ácscincér kiterjedt erdeifenyvesekben él, ahol idős fák is vannak.

Szaporodása

[szerkesztés]
Lárvája akár 8 centiméteres is lehet

A bogarak júliustól szeptember végéig a szürkületi órákban repülnek virágokra és öreg erdeifenyőkre. A nőstény a kéreg alá rakja le 200-300 tojását, melyek közül kevés éri el a bogárállapotot, mivel kifejlődésük 4 évet igényel. A lárvák akár 8 centiméter hosszúra is megnőnek. A farészekbe járatokat fúrnak. A lárvák a fa rostjaival táplálkoznak.

Források

[szerkesztés]